|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Levél Grószhoz
|
London, 1989. február 9. (BBC, A világ minden tájáról) - Miután Pozsgay Imre a közelmúltban az általa vezetett bizottság, nevében az 1956-os eseményekkel kapcsolatban a népfelkelés szót használta, e hónap elsején Grósz Károly egy nyilatkozatban azt mondta, hogy egyetlen olyan dokumentumot sem ismer, melynek alapján a párt által eddig ellenforradalomnak nevezett eseménysort népfelkelésnek lehetne nyilvánítani. Most történészek, történelemtanárok és levéltárosok egy csoportja nyílt levélben felhívta Grósz Károly figyelmét néhány dokumentumra. A levél említi, hogy a történelemtudományi szaksajtó több publikációja erre nézve közlemények egész sorát jegyzi fel, s mindezek bizonyára eddig elkerülték Grósz figyelmét. Elsőnek a levél Molnár János Nagybudapesti Munkástanács című írását említi 1969-ből. A forradalom idején a reprivatizálás hívei mellett olyan erők is felszínre kerültek, mint például a szerveződő munkástanácsok, amelyek a kollektív tulajdon valamilyen formájának fenntartása mellett foglaltak állást. A levél így folytatódik: A robbanáshoz vezető tüntetés előkészítője a párt reformista belső ellenzéke volt, és ez a csoport maradt az egyetlen viszonylag szervezett erő, amely a felkelés irányításában szerepet játszott. Nem felel meg a valóságnak, hogy a felkelésben a Horthy-korszak gazdasági és politikai hatalmasságai, hivatalnokai és katonatisztjei vettek részt, valamint hogy volt nyilasok vették elő és fordították fegyvereiket a néphatalom ellen. Földes László írását idézik, amely szerint október 26-ig az elfogott mintegy 600 felkelő többsége 14-16 éves gyerek volt. A felkelés nem szervezett, hanem spontán jellegű volt, melynek kitörése után nem alakult ki azonnal hatalmi központ. Az sem igaz, hogy a felkelés kívülálló erők ösztökélésére tört ki, mert az amerikai kormányt is felkészületlenül érték az események. Napokig tétováztak még a nyilvános állásfoglalás kérdésében is, ezután pedig megmaradtak a szimpátia kifejezése mellett. A levél vége táján az aláírók a következőket mondják: Az 1945 utáni pártvezetés első generációja azzal indokolta diktatúráját, hogy a háború időszakára hivatkozva az egész nemzetet fasisztának nyilvánította. A második generáció ugyanezzel a céllal minősítette az 1956-os antisztálinista népfelkelést ellenforradalomnak, arról akarván meggyőzni az országot, világot, hogy ebben az országban vagy ők uralkodnak, vagy jön a fasiszta csőcselék. Ideje már olyan kormányzati rendszert megteremteni, amely nem kényszerül legitimációját történelemhamisításra alapozni - így a levél. +++
1989. február 9., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|