|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Jurta Színházi tudósítás
|
(Nagy András) München, 1989. február 6. (SZER, Magyar Híradó) - A rendőrség és igazságszolgáltatás fő felelősei még nem igazán barátkoztak meg a glasznoszty gondolatával - legalábbis akkor nem, ha a saját tevékenységük nyilvánossá tételéről van szó. Pedig éppen ez volt a Szabad Demokraták Szövetségének célja, amikor tegnap, vasárnap nyilvános vitára hívta az illetékes belügyi- és igazságügyi vezetőket a Jurta Színházba. A nem mindennapinak ígérkező eseményre a nagy létszámú érdeklődőn, a napilapok tudósítóin kívül a Magyar Rádió riporterei is kíváncsiak voltak - de mindenkinek csalódnia kellett: a meghívott belügyi-, igazságügyi-, ügyészségi- és pártközponti képviselők nem jöttek el - a vita elmaradt. A minisztériumi lemondó levelekben arra hivatkoztak, hogy ők maguk is sokirányú reformtevékenységet folytatnak, aminek még nincsenek a végén - és amely munkájuk során szívesen megvitatják majd az SZDSZ tegnap ismertetett javaslatait is. Reméljük, hogy igaz a hír, és a belügyi- igazságügyi berkekben valóban érdemleges reformokon dolgoznak, mert mint a Szabad Demokraták Szövetségének 12 pontba rendezett állásfoglalása is mutatja: alig van még egy olyan terület a magyar életben, amely olyan alapos reformra szorulna, mint a rendőrség és a társadalom, a rendőr és az állampolgár viszonya. Miközben a politikai szféra nagy - Grósz Károly és más pártvezetők számára túlságosan is nagy - léptekkel demokratizálódik, a mai rendőrség, vagy szélesebben a belügyi-, igazságügyi érdekkomplexum a sztálinista diktatúra záró elemeként él tovább a társadalomban. Sőt, a rendőrség jogi hivatkozási alapja a politikai elnyomásra és köznapi önkényeskedésre, ma gazdagabb, mint mondjuk 20 évvel ezelőtt. Az elöregedő Kádár-garnitúra ugyanis túl nehéznek találta a gazdasági reform és a világpiac kihívásaival való szembenézést, - ehelyett, utolsó éveiben a rendőrség hatáskörének folytonos bővítgetése vált egyik fő foglalatosságává. A Szabad Demokraták Szövetségének állásfoglalása arra hív fel, hogy haladéktalanul meg kell kezdeni az erőszakszervek státusának hozzáigazítását a jogállami keretekhez. A rendőrség váljon ki a pártállami kötelékekből, legyen politikailag semleges, szolgálni, - ne pedig elnyomni igyekezzen az állampolgárt. A jogállamban a rendőr a jogbiztonságot oltalmazó közalkalmazott. Magyarországon sem maradhat meg az egyik párt - másokat fenyegető - öklének. Reméljük: a belügyi- és igazságügyi szervek állítólagos reformfáradozásai során is hasonló következtetésre jutnak. Ez kárpótolna a tegnap elmaradt vitáért. - Holnap 19 órakor a Jurta Színházban A Gulág magyar lakói címmel mutatnak be dokumentum-összeállítást. - Felhívom figyelmüket, hogy kedden reggel Kezdődik a nap című műsorunkban Magyarországra akkreditált belső munkatársunk: Antal János beszélget az Inconnu csoport tagjaival TV-szereplésük kapcsán a hivatalos tömegtájékoztatás korlátairól, visszásságairól. +++
1989. február 6., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|