|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Az új alkotmány
|
(Szekeres László) München, 1989. február 4. (SZER, Világhíradó) - Milyen legyen az új alkotmány? Erről vitáztak tegnap este a Jurta Színházban. A Bajcsy- Zsilinszky Baráti Társaság rendezvényéről Szekeres László tudósít: A vitapartnerek: Tétényi Zsolt dr., a Bajcsy-Zsilinszky Társaság ügyvezető titkára, az MSZMP képviselője: Takács professzor, Tölgyesi Péter a Szabad Demokraták Szövetsége, Boros Imre a Független Kisgazdapárt, és Révész Mihály a Szociáldemokrata Párt részéről. A vitapartnerek egyetértettek abban, hogy múlhatatlan szükség van egy új alkotmány kidolgozására, de dr.Tétényi Zsolt - hangot adva a BZSBT véleményének - első lépésként a jelenlegi parlament helyett egy alkotmányozó nemzetgyűlés létrehozásának szükségességét hangoztatta, Tölgyesi Péter pedig olyan törvények megalkotását, melyekre később az új alkotmány felépülhetne - beleértve a gyülekezési, szólás- és sajtószabadságot. Az MSZMP képviselője az alkotmány ügyében rendezendő népszavazás értelmetlenségét elemezte, mondván: túl nagy felelősség az állampolgárnak, hogy annyi paragrafusról ítéletet mondjon. A hatalommegosztásról beszélve ezt garanciális jellegű tételnek nevezte, mely a hatalommal való visszaélés meggátlásának lehetősége. A többi résztvevő élesen vitatta az előbbi téziseket, mondván: így, ahogy most csinálják, nem lehet alkotmányt csinálni. A magyar joghagyományban ismert közjog fogalma megköveteli, hogy az alkotmányt a köz, a nép csinálja önmagának, ne egy - ráadásul jelenleg egyoldalú - elit. A hatalom-megosztást ők is elengedhetetlen feltételnek szabták, de hivatkoztak Grósz Károly mondására: a hatalmat nem adjuk át, csak részt engedünk a gyakorlásában. A hatalom pedig a népé, ezért megkérdőjelezhető az MSZMP őszintesége. Komoly nézeteltérés volt az államfői, elnöki funkció gyakorlása körül is. Az MSZMP erős elnököt akar, az alternatív résztvevők pedig arra hivatkoztak, hogy egy erős államfő egy irányzat monopolizált bunkertaktikájává válhat, mely mögé - az így vétójoggal rendelkező párt a többséggel szemben állva - hosszú időre gátló tényezőként veheti be magát. Ezért a többiek szerint gyenge, reprezentáló elnökre, reálisan - a tiszta hatalom megosztása elve alapján megválasztott - új, erős parlamentre, és a parlamentnek alárendelt erős kormányra van szükség. Ebben az esetben természetesen szükség van a naprakészségre is, amit egy folyamatosan ülésező parlament tud biztosítani. Hangoztatták a gazdasági élet mielőbbi rendbe hozásának szükségességét, Valamint azt, hogy az újabban hangoztatott "tanuljunk gazdaságot a Nyugattól" - elvet ki kellene egészíteni: "tanuljunk tőlük demokráciát is!" Az est második részében elhangozott közönség-hozzászólások egyértelműen az utóbbi elvek mellett törtek lándzsát. Végül: jellemző érdekesség, hogy megtudtuk azt is, hogy a vitázok egy része az alkotmánytervezetet alig pár nappal a vita előtt kapta meg a hivatalos szervektől, amely idő a százoldalas anyagból való felkészüléshez meglehetősen kevés, de ami még jelentősebb egyelőre ennél is: létezik egy ennél újabb tervezet, melyről nem informálták a hatalmon ma még kívül álló szervezetek képviselőit. +++
1989. február 4., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|