Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 11.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Gondolatforgató:

Mit miért március 15-én?

"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes elfoglalása. Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja, hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia, Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el tudja mondani a mondanivalóját."

Mi várható a KB ülésétől?

München, 1989. február 1. (SZER, Világhíradó) - Mi történik
odafönn? Hogyan dől el a hatalmi harc, és eldől-e egyáltalán? Mi
várható a jövő péntekre összehívott központi bizottsági üléstől?
    
    Tamás Gáspár Miklóst kérdeztük Budapestről.
    
    - A hírlapokból értesülhettünk, hogy Grósz Károlyt, az MSZMP
főtitkárát Svájcból hazatérőben meglepte annak a bizottságnak a
nyilatkozata, amely Pozsgay Imre elnökletével megállapította 1956-
ról, hogy az nem ellenforradalom volt, hanem népfelkelés.
    
    Grósz Károly ezt az amúgy sem jelentéktelen pillanatot használta ki
annak a bevallására, hogy a párt legfelső vezetésében nincsen
egység. Ezt a nyilatkozatot a Politikai Bizottságnak az a
közleménye követte, amely előrehozta a Központi Bizottság ülését.
    
    Úgy látszik, hogy elkezdődött a hatalom legfelsőbb köreiben a
tisztázódás - vagy a leszámolás - nevezze aki ahogy akarja.
    
    Nem lehetetlen, hogy szombat reggel arra ébredünk, hogy nem Grósz
Károly többé az MSZMP főtitkára, hanem valaki más. Arra is
ébredhetünk, hogy a Politikai Bizottság néhány tagja már nem tagja
a Politikai Bizottságnak.
    
    Mindebből az is következhet, hogy a párt vonala ilyen, vagy amolyan
módon radikálisan megváltozik, és az is következhet, hogy az eddigi
szervetlen kompromisszum-kapkodás és bizonytalankodás folyik
tovább.
    
    Az országban ijedelem uralkodik, rettegés, bizonytalanság és
szorongás. Az egyik oldalról radikális követelések merülnek fel,
amelyeknek az eddigi leggyökeresebbje - véleményem szerint - a párt
pénzügyeinek tisztázására irányuló törekvés. Azok a kérések, hogy a
párt az állami költségvetésből neki juttatott különféle javakat
jutassa vissza a kincstárnak -, ez oda vezethet, hogy a párt
sarokba szorítva érzi magát.
    
    Másrészt a cseperedő, de még gyönge demokratikus mozgalmak is
aggasztó jeleket tapasztalhatnak; bizonytalanság van, félelem
uralkodik Magyarországon, és ezt a félelmet a több mint 30 évvel
ezelőtti események körüli áltörténet-iszapbirkózás csak elősegíti.
    
    Nem a valódi mai politikai kérdésekről beszélnek a párt vezetői,
hanem történelmi hasonlatokat használnak arra, hogy saját hatalmi
harcaik igazi tétjét elhomályosítsák, s elrejtsék előttünk. Ez a
politikailag körvonaltalan harc mutatja azt, hogy igazi politika
még mindig nincsen Magyarországon.
    
    Az 1956. évi forradalom megítélése Magyarországon már megtörtént.
    
    Nem vártunk a pártra, ahhoz, hogy ezt az eseményt a szívünkben a
megfelelő kamrába helyezzük el, sőt nem is igényeltük a párttól,
hogy rehabilitálja azt, amit mi soha nem ítéltünk el.
    
    De ez a történelem megítélésére vonatkozó vita valamit mégis élesen
mutat. Azt, hogy az 56 leveréséből támadt Magyar Szocialista
Munkáspárt a legitimáció alapvető kérdéseivel birkózik, megingott
alatta a talaj, és ameddig a pártnak az új demokráciában való
elhelyezkedéséről sem a társadalomnak, sem az új demokratikus
szervezeteknek, sem magának a pártnak nincsenek ötletei, addig a
magyar jövő tekintetében sok jóval nem biztathatjuk egymást.
    
    +++


1989. február 1., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD