|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Mi várható a KB ülésétől?
|
München, 1989. február 1. (SZER, Világhíradó) - Mi történik odafönn? Hogyan dől el a hatalmi harc, és eldől-e egyáltalán? Mi várható a jövő péntekre összehívott központi bizottsági üléstől? Tamás Gáspár Miklóst kérdeztük Budapestről. - A hírlapokból értesülhettünk, hogy Grósz Károlyt, az MSZMP főtitkárát Svájcból hazatérőben meglepte annak a bizottságnak a nyilatkozata, amely Pozsgay Imre elnökletével megállapította 1956- ról, hogy az nem ellenforradalom volt, hanem népfelkelés. Grósz Károly ezt az amúgy sem jelentéktelen pillanatot használta ki annak a bevallására, hogy a párt legfelső vezetésében nincsen egység. Ezt a nyilatkozatot a Politikai Bizottságnak az a közleménye követte, amely előrehozta a Központi Bizottság ülését. Úgy látszik, hogy elkezdődött a hatalom legfelsőbb köreiben a tisztázódás - vagy a leszámolás - nevezze aki ahogy akarja. Nem lehetetlen, hogy szombat reggel arra ébredünk, hogy nem Grósz Károly többé az MSZMP főtitkára, hanem valaki más. Arra is ébredhetünk, hogy a Politikai Bizottság néhány tagja már nem tagja a Politikai Bizottságnak. Mindebből az is következhet, hogy a párt vonala ilyen, vagy amolyan módon radikálisan megváltozik, és az is következhet, hogy az eddigi szervetlen kompromisszum-kapkodás és bizonytalankodás folyik tovább. Az országban ijedelem uralkodik, rettegés, bizonytalanság és szorongás. Az egyik oldalról radikális követelések merülnek fel, amelyeknek az eddigi leggyökeresebbje - véleményem szerint - a párt pénzügyeinek tisztázására irányuló törekvés. Azok a kérések, hogy a párt az állami költségvetésből neki juttatott különféle javakat jutassa vissza a kincstárnak -, ez oda vezethet, hogy a párt sarokba szorítva érzi magát. Másrészt a cseperedő, de még gyönge demokratikus mozgalmak is aggasztó jeleket tapasztalhatnak; bizonytalanság van, félelem uralkodik Magyarországon, és ezt a félelmet a több mint 30 évvel ezelőtti események körüli áltörténet-iszapbirkózás csak elősegíti. Nem a valódi mai politikai kérdésekről beszélnek a párt vezetői, hanem történelmi hasonlatokat használnak arra, hogy saját hatalmi harcaik igazi tétjét elhomályosítsák, s elrejtsék előttünk. Ez a politikailag körvonaltalan harc mutatja azt, hogy igazi politika még mindig nincsen Magyarországon. Az 1956. évi forradalom megítélése Magyarországon már megtörtént. Nem vártunk a pártra, ahhoz, hogy ezt az eseményt a szívünkben a megfelelő kamrába helyezzük el, sőt nem is igényeltük a párttól, hogy rehabilitálja azt, amit mi soha nem ítéltünk el. De ez a történelem megítélésére vonatkozó vita valamit mégis élesen mutat. Azt, hogy az 56 leveréséből támadt Magyar Szocialista Munkáspárt a legitimáció alapvető kérdéseivel birkózik, megingott alatta a talaj, és ameddig a pártnak az új demokráciában való elhelyezkedéséről sem a társadalomnak, sem az új demokratikus szervezeteknek, sem magának a pártnak nincsenek ötletei, addig a magyar jövő tekintetében sok jóval nem biztathatjuk egymást. +++
1989. február 1., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|