 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Az MSZMP és 1956 megítélése
|
München, 1989. február 3. (SZER, Világhíradó) - Az 1956-os
forradalom értékelése valóban fontos kérdés lehet azon hatalmi
csoport számára, amelynek úgynevezett legitimitása ennek a
népfelelésnek az elárulásából származik.
Ha 1956-ban népfelkelés volt, akkor a jelenlegi vezető csoport
bitorolja a hatalmat. Az is kiválthatta a látványos vitát, hogy a
Kádár János bukása után létrejött pályareformer kádáristákból és
reformerekből álló koalíció nem működik. De lehetséges egy további
magyarázat is. Hallgassák meg Lengyel Szaniszló jegyzetét.
- A Politikai Bizottság nevű Laokoón-csoport az utóbbi napokban oly
sokat foglalkozik a nyilvánosság előtt az 1956-os forradalom és
szabadságharc megítélésével, hogy a kívülállóban erősödik a gyanú:
ezzel valami másról, például az ország jelenlegi, égető
problémáiról akarja elterelni a figyelmet. A kérdés ugyanis réges-
rég eldőlt azok számára, akik az 56-os eseményeket személyesen
élték át, vagy a történelem tanúitól szerezték értesüléseiket. Ez
nem dokumentumoktól függ - mint Grósz Károly szeretné beállítani -
hiszen milliók által megélt, és hatásában továbbélő történelemről
van szó.
Hogy ez a történelem mennyire él még ma is, azt éppen az 1956-os
követelések mai időszerűsége bizonyítja. És bizonyítja az is, hogy
- mint a Heti Világgazdaságban olvashattuk - több, mint 32 évvel a
forradalom után, és a fiatal generációk intenzív kádári agymosása
ellenére az ország lakosságának 70 százaléka olyan nemzeti hősnek
tekinti Nagy Imrét, aki Magyarország függetlenségéért küzdött.
Ebben a megvilágításban 1956-nak az MSZMP általi megítélése még a
párton belül is egy kisebbség ügye, amivel kár fárasztania a
nagyközönséget.
Egy politikailag is pluralista társadalomban minden párt, minden
csoport és minden egyén a saját belátása szerint ítéli meg a
dolgokat, és nem akar - de nem is tud - az igazság kizárólagos
birtokosának a szerepében tetszelegni. Már csak ezért is érdektelen
a politikai bizottságbeli előbirkózók tematikai zsonglőrködése. +++
1989. február 3., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|