|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
A Jurta Színház kiállítása
|
(Gadó György) München, 1989. január 26.: (SZER, Világhíradó) - Tegnap délután élénk érdeklődés mellett nyílt meg a Jurta Színházban a szamizdat kiállítás. Egyetlen, bár igen lényeges gyöngéje, hogy még este véget is ért, mert a körülmények nem adtak módot a bemutatott gazdag anyag további őrzésére a helyszínen: a kommunista hatalom létrejötte, az ellene irányuló kelet-európai felkelések, nem utolsósorban a magyar 56, a lengyel fejlemények, a totalitárius állam lényege - a témacsoportoknak ez a rövid felsorolása is jelzi, mennyire fontos feladatot vállaltak a szamizdat előállítói és terjesztői. Nem kerülték persze el az időszerű hazai politikai események bírálatát sem. Vagy 100 önálló, könyvszerű kiadvány és mintegy tucatnyi rövidebb-hosszabb életű folyóirat szemlélteti a kiállításon, milyen nagy politikai és kulturális szempontból egyaránt jelentős munkát fejtett ki az a néhány kiadó, melyek neve mögött ugyan maroknyi ember állt és áll csupán, de amelyek körül a legutóbbi 10 évben mégis kibontakozott a politikai mozgalom, melyből a gondolatszabadság és a bátor állampolgári kezdeményezés jegyében az ellenzék megszületett. Lukács János, a kommunista párt központi bizottságának titkára azt állította ugyan a napokban, hogy pártja kezdeményezte és vezeti a reformfolyamatot, mely a politikai intézményrendszer átalakításán át a jogállamisághoz vezet, ám a szamizdat kiadványok tucatjai és olvasóik 10 meg 10 ezrei tanúsíthatják, hogy az MSZMP a legjobb esetben is csak megkésve kényszeredetten, épp a szamizdat nyomán is erjedésnek indult társadalmi ellenállás hatása alatt vállalta fel úgy-ahogy ezt a feladatot. Magam mintegy 7 éve tevékenykedem a szamizdat körül, de én is elcsodálkoztam, amikor 10 éve bőséges szellemi termését együtt láttam. Es nemcsak tartalmilag imponált a kiállítás, hanem az igénybe vett technikai eljárások változatosságával, a kiadványok sokszorosítási minőségének fejlődésével, sőt grafikai megoldásaik színvonalával is. A Jurta Színház halljában a nagy érdeklődés miatt egy óra hosszat is alig lehetett hozzáférni az asztalokhoz, ahol a kiadványokat árusították. A Katalizátor Iroda nevű szamizdat kiadó erre az alkalomra derekas munkát Végzett, három új könyvvel rukkolt elő: megjelentette Méray Tibor Nagy Imre élete és halála című könyvét, Dancer Sándor Lágermúzeum című élménybeszámolóját a szovjet gulágot megjárt magyar hadifoglyokról, valamint a Füveskert című antológiát Tollas Tibor szerkesztésében, az 1949 és 56 között börtönt viselt magyar politikai elítéltek rabságban írott verseiből. Az érdeklődők szórólapról tudhatták meg - ha eddig nem tudták volna -, micsoda is a szamizdat. Jó lett volna, ha erről élőszóban is beszéltek volna a szamizdat munkatársai, mert szemlátomást sok olyan vendég is ült a nézőtéren, aki eddig nem állt közelebbi kapcsolatban az ellenzéki sajtóval. A kiállítás megtekintése után a kiadványok anyagából szerkesztett irodalmi és dokumentum összeállítást hallhatott a közönség a Jurta Színház művészeinek közreműködésével. Külön említést érdemel az Inconnu Művészeti Csoport fényképkiállítása Afganisztánról, ami a színház egy másik helyiségében egyidejűleg volt látható. Magyarországon erről itt és most először mutattak be dokumentumokat a közönségnek. A téma, a helyzet szükségessé tenné egy nagyobb szabású és szélesebb nyilvánosságnak szánt kiállítást is a közeljövőben. +++
1989. január 26., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|