|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Beszélhetünk-e még kommunista tömbről?
|
London, 1989. január 24. (BBC, Panoráma) - Kelet-Európa szerte új szelek fújdogálnak Mihail Gorbacsov hatalomra jutása óta, itt-ott egyre szabadabban. Mint Jerzy Rohan rámutat, annyi egyéni kezdeményezésnek vagyunk manapság tanúi a közép- és kelet-európai országok részéről, hogy kérdéses, beszélhetünk-e még egyáltalán kommunista tömbről, mint olyanról? Kelet- és Közép-Európa országaiban annyira eltérően alakulnak az események, hogy talán nem is helyénvaló már azokat egy tömbként emlegetni. Gorbacsov számtalanszor hangsúlyozta, hogy minden országnak saját belátása szerint kell problémáit megoldani. Ennyiben a szovjet magatartás gyökeresen eltér a korábbitól. De vajon az új keletű szabadság miként hat Moszkva egyes kommunista szövetségeseire? Lengyelország és Magyarország esetében valódi pluralizmus kezd kibontakozni, mely végül megteremtheti egy demokratikusabb és a közmegegyezést célzó politikai rendszer feltételeit. Bulgária és Csehszlovákia a Gorbacsov által sürgetett reformokat úgy fogadta, ahogyan a múltban mindig is fogadták a Kremlből kiinduló kezdeményezéseket. Vagyis megváltozott a politikai szótár, de nem a lényeg. Kelet-Németország és Románia teljes egészében elveti a változtatási törekvéseket. Kelet-Berlin azt mondja, hogy fölöslegesek, Bukarest pedig, hogy helytelenek. A különbségek mögött azonban felfedezhetjük a közös vonást. Nevezetesen arról a felismerésről van szó, hogy a kelet-európai kommunista pártok által a lakosságra erőszakolt rendszer az elmúlt négy évtizedben sem gazdaságilag, sem politikailag nem volt képes megfelelni a várakozásnak. Az eltérő álláspont most abban nyilvánul meg, hogy az egyes országok kommunista vezetése milyen mértékben hajlandó beismerni a rendszer kudarcát, illetve hajlandó a gazdasági és politikai élet újjáélesztésére kísérletet tenni. Úgy tűnik, ebben az irányban a lengyelek és a magyarok mentek a legtovább. Varsó most arra készül, hogy újra törvényesíti a betiltott Szolidaritás szakszervezetet, s kifejezte készségét, hogy tárgyalni kíván az úgynevezett konstruktív ellenzékkel. Magyarországon nemrégiben fogadták el mindazon törvényeket, melyek lehetővé teszik, hogy valódi többpártrendszer alakuljon ki, melynek körülményei között a kommunistáknak más politikai csoportokkal kell megmérkőzniük a hatalomért. Az effajta elgondolások szentségtörésnek hatnak Ceausescu szemében, aki váltig hangoztatja, hogy a kommunista pártnak az élet minden területén meg kell őriznie, sőt erősítenie kell vezető szerepét. Szó sem lehet párbeszédről és a központi gazdaságirányítás szigorúbb, mint valaha. Románia mostanában gyakran kerül egy táborba Kelet-Németországgal - noha gazdasági sikerességük mutatói igencsak eltérőek. A kelet- berlini vezetés Ceausescuhoz hasonlóan fennen állítja, hogy a párt a legfőbb döntőbíró minden területen, s hogy változásra nincs szükség. Köztes helyet foglal el Csehszlovákia, miután egyfelől szóban hangoztatja a gazdasági és politikai reformok szükségességét, másfelől teljes egészében elveti a párthoz nem tartozó és más nézeten lévőkkel folytatott dialógust. A prágai hatóságok napokban tapasztalt merevségét a vezetés azon félelme indokolja, hogy esetleg elveszítik az ellenőrzést, és ebben a félelmükben talán nincsenek egyedül. Akármi történik is, illetve nem történik a kommunista tömbben, végső soron a majdani sikereken, vagy kudarcon mérődik meg. A végeredmény attól is függ, hogy a kommunista pártok mennyire hajlandók meglazítani a hatalom gyeplőit. A monolitrendszer repedezik, de végső széthullása még hosszú ideig várathat magára. +++
1989. január 24., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|