|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Kecskeméti politikai fórum
|
(Nagy András) München, 1989. január 13. (SZER, Világhíradó) - Az MSZMP úgy látszik, keresi az együttműködést az ellenzéki és alternatív szervezetekkel. Erre utal a Kecskeméten megrendezett, és párbeszédnek nevezett politikai fórum. Felolvassuk Nagy András Budapestről küldött jelentését: - Mint emlékezetes, a parlament január 10-i ülésén Berecz János KB- titkár nagy visszhangot kiváltó beszédet mondott. Jelentősen átértékelve a saját - és párt-felettese: Grósz Károly - korábbi megnyilatkozásait, valóságos békejobbot nyújtott az ellenzéki, az alternatív csoportosulásoknak. Új nemzeti összefogásra hivatkozva párbeszédet, egyezkedést, együttműködést, sőt közös koalíció lehetőségét ajánlotta fel. Ezek a kijelentések különös érdekességet kölcsönöztek annak a fórumszerű, kérdezz-felelek programnak, amelyet alig 2 nappal a Berecz-beszéd után Párbeszéd címmel rendeztek meg a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban. A rendezők Ballai József, a Petőfi népe című lap főszerkesztő-helyettese vitavezetése mellett valóban közös asztalhoz ültették a pártközpont két kiküldöttjét az alternatív szervezetek képviselőivel. Mintegy az új éra jeleként, a szervezeteket ABC-sorrendben mutatták be a körülbelül 350 főnyi közönségnek, amely csak azért nem volt nagyobb, mert nemi fért be a terembe több ember. Az MSZMP így nem az első, hanem a második helyre került, és ugyanúgy nyilatkozni kényszerült a keletkezéséről, múltjáról, céljairól, mint a többi szervezet. Később az egyik közönség-tag az iránt érdeklődött: mikor és hol jegyezték be bíróságilag az MSZMP-t? Egyébként a Magyar Demokrata Fórumot Csurka István és Lezsák Sándor, a Szabad Demokraták Szövetségét Juhász Pál közgazdász, Magyar Bálint szociológus, Szabó Miklós történész, a Szabad Kezdeményezések Hálózatát pedig Bába Iván irodalomtörténész képviselte. A Szabad Kezdeményezések Hálózata nem szervezet, hanem különböző alternatív csoportosulások közötti kapcsolattartás, kommunikáció a célja. A pártközpontból Csikós Józsefet és Tunyogi Lászlót a sajtóalosztály vezetőjét, illetve munkatársát küldték ki. Láthatóan fel voltak készülve a kényelmetlen kérdések elviselésére, és a ténylegesen megvitatott 26 kérdés szinte mindegyikében kisebb- nagyobb önkritikát gyakoroltak. A kecskeméti közönség beállítottsága ugyanolyan kritikus volt, mint ahogyan a fővárosi rendezvényeken már megszoktuk. Érdekes módon alig néhány nappal a jelentős áremelések után a gazdasági helyzettel és az életszínvonal alakulásával viszonylag keveset foglalkoztak a kérdések. Az érdeklődés középpontjában a legaktuálisabb kérdés: az MSZMP és az alternatív szervezetek jövendő viszonya állt. A pártközponti küldöttek lényegében Berecz János parlamenti kijelentéseit ismételték meg. Az alternatívok egységesen úgy nyilatkoztak, hogy párbeszédet és részleges együttműködést csak az MSZMP úgynevezett reform-, vagy liberális szárnyával tudnak elképzelni. A politikai megújulás alapfeltétele, hogy az uralkodó párt vágja el a sztálinista gyökereit, és egyértelműen határolja el magát a meglevő sztálinista frakcióitól is. Ebbe a sorba tartozik 56 szerepének átértékelése is, amire - mint Szabó Miklós megjegyezte - mindenek előtt a kommunista pártnak van szüksége. A kommunista eszme és mozgalom azonban - mint Juhász Pál kijelentette -, nem száműzhető teljesen az európai kulturális hagyományból. Lezsák Sándor ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az alternatív csoportok jelenlegi szervezettsége, létszáma, anyagi és hírközlési lehetőségei mellett csak konzultatív megbeszélésekre, nem pedig tényleges politikai megállapodásokra nyílhat lehetőség. A teremben jól érzékelhető volt, hogy a Berecz-megnyilatkozás nemcsak új feltételeket, de új bizonytalanságot is hozott. Az alternatív szervezetek úgy érzik: nem lehet eleve elzárkózni az uralkodó párt párbeszéd-ajánlatától -, másrészt világosan látják, hogy az új helyzet a manipuláció, és együttes kompromittálódás veszélyét is magában rejti. - Nagy András Budapestről küldött jelentését hallották. +++
1989. január 13., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|