|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Az alternatív mozgalmak tevékenysége 1988-ban - 4. folyt.
|
- December 6-a: Hét független csoport tiltakozik nyílt levélben Grósz Károly pártfőtitkár Sportcsarnokban elmondott beszéde ellen, amelyben ellenségnek, ellenforradalmárnak nevezte az alternatív csoportok tagjait, amelyek - véleménye szerint - fehérterrorral fenyegetnek Magyarországon. A nyílt levelet a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Klubtanács, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Szabad Kezdeményezések Hálózata és a Szárszói Front képviselői írták alá. - December 7-e: Házkutatást tartottak Csákváron a Fidesz egy orvos tagjánál. Minden megokolás nélkül elkobozták tőle a Fidesz és a TDDSZ dokumentumait. Az akció ellen tiltakozó Fiatal Demokraták Szövetsége hangsúlyozta, hogy ebben egyrészt a rendszer Fidesz-ellenes magatartásának megnyilvánulását látja, másrészt jellemzőnek tekinti, hogy vidéken a rendőri túlkapás még minding napirenden van, és nyilvánosan működő szervezetek dokumentumait indoklás nélkül kobozza el a rendőrség. - December 12-e: Nyilvánosságra került, hogy a Fidesz két tagja - Dékány Attila és Wachtler Tamás - aláírásgyűjtési akciót kezdeményezett a Józsefvárosban Vida Miklós országgyűlési képviselő, a parlament alelnöke, az Elnöki Tanács tagja visszahívására. Rövid, néhány nap leforgása alatt összegyűjtötték azt a több mint kétezer aláírást, amely szükséges ahhoz, hogy elindítsák vele a visszahívás jogi folyamatát. Az a kifogásuk Vida Miklós ellen, hogy az Országgyűlés vitáján ő kezdeményezte a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítésével kapcsolatos szavazás titkossá tételét. Az akció kezdeményezői először szórólapokon tájékoztatták a választókerület lakóit Vida Miklóssal szembeni kifogásukról. Közölték, hogy rövidesen személyesen felkeresik aláíróívvel a választókat. A listát a törvény előírásainak megfelelően továbbították a Hazafias Népfronthoz, amelynek el kell juttatnia ezt az Elnöki Tanácshoz. Az Elnöki Tanács feladata, hogy szavazást írjon ki a kérdésben. Amennyiben ezen részt vesz a választásra jogosultak ötven százaléka - és ezeknek legalább fele a képviselő visszahívása mellett dönt - Vida Miklósnak le kell mondania képviselői tisztségéről. Hasonló akcióra 1949 óta nem volt példa Magyarországon. A józsefvárosi példát később több más választókerületben követték. - December 12: A Magyarországra látogató Hans-Dietrich Genscher, nyugatnémet külügyminiszter fogadta több magyar független csoport képviselőjét. Beszélgetéseket folytatott a szövetségi köztársaság budapesti követségének épületében a Magyar Demokrata Farum, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Fidesz és a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság képviselőivel. - December 15-e: A Jurta Színházban bemutatták a Beszélő 25. számát. A mintegy 300 jelenlévő nagy ünneplésben részesítette a legnagyobb és legrégibb magyar szamizdat folyóirat negyedszázadik példányát. - December 17: A Jurta Színházban megrendezik a Szabad Demokraták Szövetsége Vívmányaink című sorozatának második nyitányát. Ezúttal az iskolahelyzettel foglalkoznak. Kinek a..., minek az iskolája? - tette fel a kérdést Györffy Miklós, a Kossuth Rádió munkatársa a kerekasztal-beszélgetés résztvevőinek. Válaszokat Darvas Péter politológus, oktatáskutatótól, Gyapay Gábortól, a budapesti Evangélikus Gimnázium igazgatójától, Horn Gábor tanártól, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének szervezőjétől, Kopátsy Sándor közgazdásztól, a Pénzügykutató Részvénytársaság munkatársától, Ladányi János szociológustól, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem munkatársától, és Lukács Péter politológus, oktatáskutatótól várt. December 17-18: Az Akadémia Dísztermében megtartották a TDDSZ első küldöttkonferenciáját. A találkozón számos külföldi vendég is részt vett. Képviseltették magukat különféle nyugati szakszervezetek, illetve táviratban, levélben üdvözölték a kongresszust - mint például a lengyel Szolidaritás szakszervezet. A tanácskozások során elfogadták a TDDSZ programját, és megválasztották a választmányt. A TDDSZ kongresszusáról először tudósított a Szabad Európa Rádió helyszínre kiküldött, akkreditált munkatársa. December 19: Pedagógus-tüntetés Budapesten. Mintegy 2500 tanár, illetve főiskolai hallgató vonult az Eötvös térről a Parlament felé. A rendőrök azonban nem engedélyezték, hogy a Kossuth térre menjenek. Ennek ellenére küldöttségük átadott egy petíciót Jakab Róbertnének, az Országgyűlés alelnökének. Ebben az oktatási költségvetés 50 százalékos emelését követelik, valamint azt, hogy 1990-től duplázzák meg az oktatásra most kiadott költségvetési keretet. A tüntetést a Fiatal Közoktatási Dolgozók Parlamentjének budapesti- és országos állandó bizottsága, valamint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete rendezte. December 19: A Vörösmarty téren alternatív csoportok mintegy 3-400 tagja új - alkotmányozó - Országgyűlés összehívását követeli. Jelszavaik között a gyülekezési, pártalakítási és sztrákjog követelése szerepelt. Ugyancsak december 19-én: Megalakult a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája. Célja a független szakszervezetek tevékenységének koordinálása. A csúcsszervezet tagjai a Humanitás Demokratikus Gyógypedagógiai Szakszervezet, a Mozgókép Demokratikus Szakszervezet, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. - És még egyszer december 19-e: A Jurta Színházban ajándékozással egybekötött karácsonyestét rendeznek az erdélyi menekült gyerekek számára. - Ennyit kedves hallgatóink kimutatásaink alapján az 1988-as esztendő olyan eseményeiről, amelyeket a független alternatív csoportok kezdeményeztek, hajtottak végre. A felsorolás - mint a bevezetőben is említettem - korántsem teljes. Ennek oka mindenekelőtt az, hogy nem mindig értesülünk egy-egy ilyen rendezvényről. Éppen ezért hálásak lennénk hallgatóinknak, ha a jövőben a tudomásukra jutó eseményekről tájékoztatnának bennünket. +++
1989. január 11., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|