 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Egyesülési törvény
|
(Sally Ackroyd)
London, 1989. január 11. (BBC, Panoráma) - A magyar Országgyűlés
elfogadta az egyesülési törvényt, mely lehetővé teszi, hogy az
uralmon lévő párton kívül más politikai szervezetek is működjenek.
Budapesti tudósítónk jelenti:
- Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter az egyesülési és gyülekezési
szabadságra vonatkozó törvényeket úgy jellemezte, mint amelyek
garantálják az emberek vitathatatlan jogait, és jelentős lépést
képviselnek a törvény uralmán alapuló állam felé. Az egyeduralmon
alapuló társadalomnak immár nincs helye - folytatta.
Az új törvények legalizálják az alternatív és ellenzéki csoportok
egész sorát, melyek robbanásszerűen alakultak meg, többé-kevésbé az
utolsó másfél év során. E csoportok legtöbbje radikális politikai
változást szorgalmaz - közöttük a szabad választásokat és a nyugati
mintájú demokráciát.
Az új törvény - legalábbis elméletben - elismer más politikai
pártokat is. Jóllehet egyelőre nem engedik azok egyikének működését
sem mindaddig, amíg újabb törvényhozásra nem kerül sor arra
vonatkozóan: milyen szerepet is játszhatnak.
Parlamenti képviselők nyomására a kormány beleegyezett, hogy
azonnal megkezdi az ilyen törvényjavaslat kidolgozását, hogy azután
augusztus végéig a parlament elé terjessze, és a kormány elfogadja.
Ahhoz, hogy az alternatív pártok részt vehessenek az 1990-es
választásokon, időre van szükségük a kellő felkészüléshez.
Amióta az igazságügy-miniszter tavaly első ízben jelentette be az
egyesülési szabadságra vonatkozó törvények elgondolását - tehát a
többpártrendszer lehetőségét - a magyar vezetőség tagjai egymástól
meglehetősen különböző értelmű nyilatkozatokat tettek ennek
kilátásáról. A legfontosabb vita most a kidolgozás alatt álló új
választási törvényekre fog összpontosulni. Eközben a hatóságok
tárgyalásokat kezdenek majd több alternatív csoporttal az
együttműködés lehető módjairól és a Politikai Bizottság egyik
befolyásos tagja kijelentette: szó lehet esetleg valamiféle
koalícióról is. +++
1989. január 11., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|