|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Angol sajtó az Országgyűlésről
|
London, 1989. január 11. (BBC, Panoráma) - Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter az egyesülési és gyülekezési szabadságra vonatkozó törvényeket úgy jellemezte, mint amelyek garantálják az emberek vitathatatlan jogait, és jelentős lépést képviselnek a törvény uralmán alapuló állam felé. Az egyeduralmon alapuló társadalomnak immár nincs helye - folytatta. Az új törvények legalizálják az alternatív és ellenzéki csoportok egész sorát, melyek robbanásszerűen alakultak meg, többé- kevésbé az utolsó másfél év során. E csoportok legtöbbje radikális politikai változást szorgalmaz, közöttük a szabad választásokat és a nyugati mintájú demokráciát. Az új törvény - legalábbis elméletben - elismer más politikai pártokat is - jóllehet egyelőre nem engedi azok egyikének működését sem mindaddig, amíg újabb törvényhozásra nem kerül sor arra vonatkozóan: milyen szerepet is játszhatnak? Parlamenti képviselők nyomására a kormány beleegyezett, hogy azonnal megkezdje az ilyen törvényjavaslat kidolgozását, hogy azután augusztus végéig a parlament elé terjessze. Ha a kormány elfogadja: ahhoz, hogy az alternatív pártok részt vehessenek az 1990-es választásokon időre van szükségük a kellő felkészüléshez. Amióta az igazságügy-miniszter tavaly első ízben jelentette be az egyesülési szabadságra vonatkozó törvények elgondolását - tehát a többpártrendszer lehetőségét - a vezetőség tagjai egymástól meglehetősen különböző értelmű nyilatkozatokat tettek ennek kilátásairól. A legfontosabb vita most a kidolgozás alatt álló új választási törvényekre fog összpontosulni. Eközben a hatóságok tárgyalásokba kezdenek majd több alternatív csoporttal az együttműködés lehető módjairól, és a Politikai Bizottság egyik befolyásos tagja kijelentette, hogy szó lehet esetleg valamiféle koalícióról is. - A mai brit lapok is különös figyelemmel kísérik a legfrissebb magyarországi fejleményeket. Hallgassák meg kollégám válogatását négy lapból: - A nagyobb fajsúlyú lapok - a Times kivételével - mind foglalkoznak Magyarországgal, illetve a tegnap megkezdődött budapesti parlamenti ülésszakkal. Ezeknek a cikkeknek már a címe is sokat elárul arról, hogyan értékelik a Kelet-Európában, illetőleg Magyarországon zajló politikai fejleményeket. A baloldali Guardianban a cím: A magyar párt a hatalom megosztására készül - mármint az ellenzékkel -, az alcím pedig: Várakozások szerint megszavazzák a független politikai csoportosulásokról szóló törvényt. Érdekes módon ugyanilyen optimista hangnemet üt meg a brit politikai színskála másik végén elhelyezkedő Daily Telegraph, a kormányhoz közelálló lap. Budapest párbeszédet ajánl az ellenzéknek. A párbeszéd szót idézőjelbe tette a lap. Az Independent a pártállásoktól valóban független, politikailag középutasabb, mértéktartóbb. Címe: A pluralizmus-törvény a magyar ellenzéket vákuumba kényszeríti. A Financial Times pedig - híven profiljához - odafigyel az anyagiakra is. A szigorintézkedésektől sújtott szkeptikus magyarok politikai reformot várnak. A négy lap közül csupán a Financial Times tudósítása nem érkezett közvetlenül Budapestről. Leslie Colitt Berlinből küldte jelentését, amely csupán beharangozza a jelen parlamenti ülésszakban megtárgyalandó gyülekezési és egyesülési törvényjavaslatokat, majd rátér a gazdasági helyzetre. Az élelmiszerek, a gépkocsi, a gyógyszerek, a közlekedés árának emelését említi, a reálbérek csökkenését, a magas inflációt - mindezt magyar forrásokból származó adatokkal. Közli, hogy a kormány szerint az áremelések elkerülhetetlenek, s hogy 1987-ben a Magyar Televízió szerint a lakosság 18 százaléka élt a létminimum alatti szinten. Végül a Financial Times Pozsgay Imre kaposvári értelmiségiek előtt e héten tartott beszédéből azt szűri le, hogy Pozsgay már nem támogatja a korábbi lelkesedéssel a többpártrendszer bevezetését. Visszatérve a derűlátó lapokhoz: a Guardian Budapestről keltezett cikke azzal kezdődik, hogy tegnap Magyarország már majdnem rálépett arra az útra, amely kelet-Európához a kommunista párturalom monopóliumának a megdöntéséhez vezethet. Majd így folytatja: A független politikai csoportosulásról szóló törvényről ma szavaznak, általában a törvény elfogadását várják, s az egyik felszólaló szerint ez a sztálinizmus végét jelenti. A Daily Telegraph tudósítója - a cikk címéhez híven - a párt és az ellenzék viszonyával kezdi. A párt készen áll arra, hogy tárgyalásokat kezdjen független ellenzéki csoportokkal, s ez koalícióhoz vezethet - mondta Berecz János ideológiai főnök tegnap a televízióban - írja a Daily Telegraph. A tegnapi parlamenti eseményeket közelről figyelő tudósítók közül egyedül az Independentnek író Karács Imre szemléli az eseményeket egyszerre mindkét oldalról. A gyülekezési és egyesülési javaslat ismertetése után a tudósító megjegyzi, hogy az új törvény egy csapásra megbénítja a leendő ellenzéki pártokat, egészen az azok szerepét tisztázó - jóval későbbi - új törvény megjelenéséig. Az új választási törvény ugyancsak csapdát rejteget - írja az Independent - mert a jelöltek kiválogatásával megbízott testületeket a párt támogatóiból állítják össze. Az 1990-ben életbe lépő új alkotmány nem írja már elő a kommunista párt elsőségét, de többek félelme szerint a választói rendszert úgy manipulálják majd, hogy a párt megtartsa vezető szerepét - így az Independent. +++
1989. január 11., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|