Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 11.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Gondolatforgató:

Mit miért március 15-én?

"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes elfoglalása. Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja, hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia, Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el tudja mondani a mondanivalóját."

Román akció a katolikusok ellen

(Ara-Kovács Attila)
München, 1989. január 3. (SZER, Világhíradó) - Bukarest akcióba
kezdett az erdélyi római katolikus templomok elrománosítására. Ara-
Kovács Attila tudósítása következik.
    
    - Ha jól meggondoljuk, a karácsonyi és újévi üzenet, melyben János
Pál pápa első ízben foglalt állást a kisebbségi etnikai jogok
tiszteletben tartása mellett - félre nem érthetően az erdélyi
magyarság sorsára is utalva - már igen rég váratott magára. így
aligha lehetett véletlen.
    
    Az elmúlt hónapokban felgyorsultak az események a joggal magyar
egyháznak tekintett erdélyi római katolikus felekezet politikai
sorsa felől. A román állam - miután 1948-ban felszámolta a görög
katolikus román egyházat, elkobozta, és az ortodox felekezet kezére
juttatta javait, beleértve a templomokat is, papjait börtönbe
vetette, megkínoztatta, olykor meggyilkoltatta - nos, a román állam
most újra fontolgatja a görög katolikus rítus engedélyezését. De
korántsem hagyományos és jogszerűen indokolható keretek között,
hanem a római katolikusok, azaz az erdélyi magyarság rovására.
    
    Az egyelőre még betiltott görög szertartású katolikus felekezet
tagjai egyébként már rég csak formailag ténykednek, valóban a föld
alatt. Koordináriusuk, Coriolan Camaijan évtizedes harcot folytat a
román titkos rendőrség módszereivel, hisz az úgynevezett Felekezeti
Igazgatóság, a Departamentum Culterror segédletével, a római
katolikusok templomainak megszerzéséért.
    
    Furcsa ugye? De Romániában ez természetes. Nem az ortodoxoktól
próbálják meg egykori elkobzott templomaik visszaszerzését, hanem
egy más felekezet templomait igyekeznek elhódítani. Ismerős
módszer, a mindenkori román kormányok sem csinálták másként és
jobban mindezt a más nemzetek által lakott területek
megszerzésekor.
    
    Az említett pápai kinyilatkoztatáskor egyébként már kész volt az a
döntés, mely perifetást szolgáltathat a római katolikus templomok
romanizálása terén.
    
    A nagyváradi, volt Kapucinus utcai, római katolikus, egykori
kolostor-templomban - korábbi intézkedés eredményeként - január l-
jétől immáron csak románul lehet misézni.
    
    Gáskál László egyházmegyei ordinárius ugyanis hívei türelmét nem
egyszer próbára tevő, következtésen magyarellenes egyházpolitikája
újabb eredményeként, hónapokkal korábban kinevezte a román
nemzetiségű Mihai 0lc plébánost a szóban forgó gyülekezet élére.
    
    Az eset már csak azért is példátlan - állapítják meg a váradi
egyházmegye sorsáért aggódó hívők és lelkipásztorok, mert nemcsak a
pápai kinyilatkoztatás szent ügyével és szellemével ellenkezik -
tehát egyházi értelemben jogsértő és így szentségtelen - de példa
nélküli is. Hisz, hogy csak a Szatmár megyei gyakorlatot említsük,
ott - de nemcsak ott -4, az egyházvezetés hitbeli
következetességgel és emberi tisztességgel állt ellen az erdélyi
magyarság e fontos felekezete elleni támadásoknak. Rámutatva
nemegyszer - és kellő nyíltsággal - hogy Ceausescu politikája
nemcsak magyarellenes, de az emberi jogokat általában is sértő
módon, közvetlenül az egyetemes egyház ellen is irányul.
    
    Ara-Kovács Attilát hallották Budapestről. +++


1989. január 3., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD