Rendszerváltás és az MTI

	Göncz - japán gazdasági vezetők (1.rész)
Marton János, az MTI tudósítója jelenti: Tokió, 1990. november 13. kedd (MTI-TUD) - Magyarország a nyugati kapcsolataira, egyben a Szovjetunióban és a keleti országokban szerzett kereskedelmi ismereteire is szeretne építeni a japánokkal való kapcsolatépítésben. A japánoktól az ország nem elsősorban segítséget, hanem olyan beruházásokat kér, amelyek a japán befektetők számára is fontosak - ezeket a gondolatokat fejtette ki Göncz Árpád kedden, amikor Tokióban vezető üzletemberekkel találkozott. A köztársasági elnök a Japán-Magyar Gazdasági Klub vezetőinek, tagjainak, mintegy harminc japán világcég és hitelintézet, kisebb vállalat vezetőinek tartott először rövid bevezető előadást. Ebben elmondta, hogy a vértelen forradalom és a parlamenti választások, a társadalom régi szerkezetének felszámolása után Magyarország most újra fel akarja építeni a piacgazdaságot. - Az első lépéseket megtettük a visszafordíthatatlan demokratizálással. Most a gazdasági rendszerváltás van soron, ami még talán az előbbinél is fontosabb - mondta. Göncz szólt arról, hogy milyen előnyöket nyújthat a japán vállalkozóknak Magyarország. Azt emelte ki, hogy Magyarország nyitott a Nyugat és a Kelet felé egyaránt. - A nyitottság a tervezett gazdasági rendszer sajátossága - húzta alá -, mert évszázados kapcsolatainkra szeretnénk építeni a nyugati beilleszkedéskor. Ezeket a szálakat szeretnénk újjáéleszteni, ugyanakkor építeni akarunk az elmúlt negyven év alatt a Szovjetunióval és a kelet-európai országokkal kapcsolatban szerzett tapasztalatainkra is. - Ami a nyugati kapcsolatokat illeti, Göncz kifejtette: szeretné, ha Magyarorország három lábon álló gazdasági rendszert építene ki, benne a meghatározó fontosságú Nyugat-Európával, az Egyesült Államokkal, és Japánnal, amelyhez kiemelkedő fontosságú magyar pénzügyi kapcsolatok fűződnek jelenleg is. (folyt.) 1990. november 13., kedd 09:13
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Göncz - japán gazdasági vezetők (2.rész)
Hangsúlyozta, hogy Magyarország fizetőképességének fokozása Japán érdekében áll, ám felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország számára elsősorban azok a beruházások a fontosak, amelyek a japán vállalkozók számára is azok. Kijelentette, hogy Magyarország a teljes külföldi tulajdonú vállalatok alapításának, nyugati tőketöbbségű vállalatok létrehozásának engedélyezésével, a jelentősebb beruházások tíz évre szóló adómentességének engedélyezésével ösztönzi a befektetéseket. - A következő 3-4 hónap során egy sor gazdasági törvénnyel, a privatizáció felgyorsításával, a külföldi befektetők biztonságának erősítésével kíván még kedvezőbb feltételeket teremteni. Göncz rendkívül fontosnak nevezte azt, hogy a japán üzletemberek jelen legyenek Magyarországon, ami a nyugat-európai, egyben a kelet-európai és a valamikori szovjet piacra való behatolást számukra lehetővé teszi. Ezután a magyar piacot már ismerő japán gazdasági vezetők, üzletemberek osztották meg tapasztalataikat a magyar köztársasági elnökkel. Vatari Szugiicsiro, a Japán-Magyar Gazdasági Klub elnöke, a Toshiba igazgatótanácsának tanácsadója szerint a jelenleginek többszörösére lehet növelni a japán-magyar áruforgalmat. - Jelenleg ez a forgalom még az egytized százalékát sem éri el Japán teljes külkereskedelmének, és jóval alacsonyabb, mint a Magyarországhoz nagyjából hasonló méretű országok (Ausztria és Svájc) Japánnal bonyolított forgalma - tette hozzá. (folyt.) 1990. november 13., kedd 09:15
Vissza »

	Göncz - japán gazdasági vezetők (3.rész)
Szerinte is a piacgazdálkodás, a nyitottság hiányából fakadó és a korábbi rendszerben keletkezett akadályok megszüntetésével lehet eredményeket elérni. Cucuci Szeidzsi, a Seibu Saison - a Magyarországon két szállodaláncot is üzemeltető - japán vállalatcsoport képviselője arra hívta föl a figyelmet, hogy a szállodaüzlet ugyan a fogadó ország számára közvetlen jövedelmeket hoz, ám az üzletág működése feltételezi a fejlett gazdasági környezet megteremtését. Tagai Maszato, a Mitsubishi ügyvezető elnökhelyettese kifejtette, hogy a kelet-európai országokhoz képest Magyarországon halad előre a legbiztosabban a piacgazdaság kiépítése, ezért Japánnak itt a legkönnyebb a kapcsolatokat megteremteni. Felhívta a figyelmet arra, hogy japán szellemi tőkével, jó minőségű magyar munkával előállítandó termékek számára piacot kell teremteni az Európai Közösség országaiban, a környező országokban vagy az amerikai piacon. Szuzuki Oszamu, a Suzuki elnöke hangoztatta, hogy a magyarországi összeszerelő üzem 30 százalékában magyar vállalatok beszállításaira támaszkodva fog működni, ezek gyártmányainak azonban minőségben, költségben ki kell állniok a nemzetközi verseny próbáját. Kérte a magyar kormányt: folytasson olyan politikát, amely támogatja ezeket a vállalkozókat a finanszírozási, a hitelezési ügyekben és a külföldi importgépek beszerzési gondjainak megoldásában egyaránt. Végül Hajasi Maho, a Salgótarjáni Üveggyapot vegyes vállalat japán partnere, azt kérte, hogy folytasson a magyar kormány inflációellenes politikát, mert különben az üzemek felépítése előtt és az építések során használhatatlanná válnak a költségtervezések. Megérti, mondotta, azt, hogy a piac liberalizálásával jár bizonyos méretű infláció, de fontos feladatnak tartja a pénzhígulás lassítását. +++ 1990. november 13., kedd 09:18
Vissza » A hírhez kapcsolódik »