|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
A magyar zene ünnepe Párizsban (1. rész)
|
Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti:
Párizs, 1990. november 11. vasárnap (MTI-tud.) - A magyar
zene csaknem kétszáz képviselője lépett közönség elé a hét végén a
francia fővárosban. A párizsi őszi fesztivál zenei ünnepségein
pénteken és szombaton szerepelt hatalmas sikerrel a Theatre des
Champs-Élysées-nek, a francia főváros legnevesebb koncerttermének
pódiumán a budapesti Fesztivál Zenekar, a Magyar Állami Kórus és
több neves szólista: Kocsis Zoltán, Kellér András, Molnár András és
Sólyom-Nagy Sándor. A fesztivál az idén 11 különböző
koncertműsorral, 23 előadáson mutatja be Magyaroszág zenéjét
Párizsban. Ehhez hasonló nagyszabású külföldi zenei sorozat
külföldön eddig aligha volt a magyar zene történetében.
Pénteken este a Fesztivál Zenekar Fischer Iván vezényletével Liszt és Kodály műveit adta elő. Már az első szám, Liszt Les Preludes című műve után hosszú percekig ünnepelte a közönség az együttest. Az ünneplés csak fokozódott, amikor Kocsis Zoltán szólaltatta meg Liszt Első zongoraversenyét. A műsor második felében Kodály Galántai táncok című műve és a Psalmus Hungaricus szólalt meg Párizsban. Mindkettőt igen ritkán hallhatja a francia közönség. A Psalmus előadásában közreműködött Molnár András és az Állami Kórus. Szombaton Bartók és mai magyar zeneszerzők művei szerepeltek a műsoron, nem kisebb sikerrel. Bartók Második hegedűversenyének szólistája Kellér András volt, a Cantata Profana megszólaltatásában Molnár András és Sólyom-Nagy Sándor, valamint az Állami Kórus működött közre. Tetszéssel fogadta a közönség két mai magyar zeneszerző művének bemutatását is: Balassa Sándor Iris és Szöllőssy András Musica per Orchestra című műve szintén nagy sikert aratott. A Fesztivál Zenekart ezen az estén Eötvös Péter vezényelte.
A magyar zene párizsi seregszemléjének másik eseménye vasárnap ért véget: a Theatre des Bouffes-du-Nord színpadán november 2-től rendkívül nagy közönségsikerrel lépett fel Sebő Ferenc és Karsai Zsigmond erdélyi népdalokból, táncokból álló műsorával, és a Kályi Jag Együttes, amely a magyarországi cigányok hiteles muzsikáját szólaltatta meg. Róluk kétoldalas riportot közölt a Le Nouvel Observateur című tekintélyes hetilap. (folyt.)
1990. november 11., vasárnap 11:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A magyar zene ünnepe Párizsban 2.
|
A fesztivál hivatalos programján kívül is sok magyar mű hangzott el a hét végén a párizsi koncerttermekben. A Pleyel teremben például Solti György - Sir George Solti - egykori zenekara, az Orchestre de Paris élén Bartók táncszvitjét vezényelte, ugyanitt France Clidat zongoraestjének műsorát teljes egészében Liszt műveiből válogatta össze.
A zenei ünnep folytatásaként hétfőn vezető magyar művészek tartanak kamarazene-estet. Kedden az Amadinda ütőegyüttes szerepel a francia fővárosban.
A magyar zenei ünnep alkalmából a Le Monde hét végi száma terjedelmes cikket közöl Anne Rey tollából a budapesti zenei életről, a magyar zeneművészet sikereiről és gondjairól. A francia újságírónő aláhúzza, hogy bár a gazdasági válság súlyosan kihat a zenei életre is, azért tervekben és tehetségekben nincs hiány. +++
1990. november 11., vasárnap 11:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|