|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Osztrák vélemény a világkiállításról
|
------------------------------------
München, 1990. október 31. (SZER, Világhíradó) - Hanák Tibor azt latolgatja, hogy miképpen látják Ausztriában a világkiállítás esélyeit.
- A nem éppen dicső emlékű blokád, a magyar taxisok háborúja, mely sok osztrák turistát kellemetlenül érintett, mélyen benne ül azokban is, akik az osztrák-magyar kapcsolatokat odaadóan ápolják. A múlt heti események újabb érvet szolgáltattak ahhoz, hogy vízbe esik a bécs-budapesti világkiállítás terve, vagy inkább álma.
Bécsben azzal viccelődnek, hogy ez nem Expo és "expodus", hanem exit és exodus, azaz halál és kivonulás, mármint ha a magyarok ebből is kiszállnak, mint a nagymarosi építkezésekből.
Az újságok kommentárjai csípősebbek és borúlátóbbak, mint a világkiállítás osztrák szervezői. A lapvélemények szerint keresztet lehet vetni a magyar részvételre, amióta a szabaddemokraták győztek a budapesti helyhatósági választásokon, s ezzel Demszky Gábor, a világkiállítás határozott ellenzője kerül a polgármesteri székbe - írja egy hetilap.
Arra is rámutatnak, hogy a magyar gazdasági helyzet valóban nem valami rózsás, s ha nincs tőke a budapesti városfejlesztéshez, pénz nélkül mulatni bajos.
Bécsben is látják, hogy a magyar gazdasági életnek nem hogy a világkiállításhoz, de úgyszólván a legszükségesebb áthidalásokhoz sem sikerült hathatós külföldi támogatást szerezni. Ehhez járul a magyar vidék Budapest-ellenes beállítottsága, vagyis az a tény, hogy nem az egész ország akarja a világkiállítást.
A taxisok blokádja becsukta az ajtót. Bécsi vélemények szerint ez megmutatta, hogy szociális és politikai tekintetben még gyenge lábakon áll Magyarország, s ebben az izgatott helyzetben kockázat lenne a világkiállításba belevágni, még akkor is, ha Budapest véglegesen igent mondana rá. (folyt.)
1990. október 31., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Osztrák vélemény a világkiállításról - 1. folyt.
|
Annak ellenére, hogy ezek a nézetek jobbára a közvéleményt és az újságok beállítottságát tükrözik, most már az Expo felelős vezetői is felkészültek arra a lehetőségre, hogy Bécs egyedül marad, s az a párizsi Expo-központban nagyra értékelt és egyedülálló ötlet: két főváros világkiállítása - szétfoszlik, mint a pipafüst.
A hidat a jövőbe majd másképp kell érteni. A híd nem Budapest és Bécs között létesül, de valószínű, hogy a magukra maradó osztrákok ejtik ezt a kifejezést, és "átfunkcionálják" az Expo-t Ausztria millenniumi kiállitásává.
Ausztriában is azzal az érveléssel lehet híveket szerezni a világkiállításnak, hogy az adófizetőknek ne kerüljön semmibe. Csak míg az osztrák szervezőknek sikerült mozgósítaniok a helyi, és részben a külföldi bankokat, érdeklődőket, a magyaroknak láthatólag nem. A bécsi szervezők pillanatnyilag olyan biztosak a dolgokban, hogy már visszavásárolták az osztrák állam világkiállítási részvényeit, és egyedüli tulajdonos Bécs városa lett, vagyis az osztrák főváros bocsátja áruba a világkiállítást. Ez bizonyos fölényt biztosít a szervezőknek, de nem akkorát, hogyha Budapest véglegesen kimondja a búcsúszót, vállalják a teljes kockázatot.
A bécsi városháza szocialista vezetősége csak abban az esetben veszi kézbe a Budapest nélküli világkiállítás kivitelezését, ha ebben egyezség történik a többi párttal, és ha népszavazást tartanak a kérdésről. +++
1990. október 31., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|