Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 11.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Gondolatforgató:

Mit miért március 15-én?

"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes elfoglalása. Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja, hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia, Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el tudja mondani a mondanivalóját."

A Fővárosi Közgyűlés alakuló ülése (1. rész)

1990. október 31., szerda - Az elmúlt heti nagy jelentőségű három nap után nem lehet már úgy intézni az ország ügyeit mint eddig, a bekövetkező változás vélhetően Budapest életét is átalakítja - hangoztatta Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke a Fővárosi Közgyűlés kedden délelőtt nemsokkal 10 óra után megkezdődött alakuló ülésén.


A továbbiakban azt hangsúlyozta: a főváros új vezetésének számos
nehézséggel kell majd megkűzdenie. Eredményes tevékenységének első
számú feltétele az első pillanattól kezdve az emberközpontúság lesz.
A legfontosabb feladatai közé tartozik az is, hogy változtasson a
közigazgatás eddigi gyakorlatán, mert ha ezt nem sikerül megtennie,
akkor nem érkezünk meg Európába.

    A Fővárosi Közgyűlésnek, folytatta, elsősorban szakmailag kell
irányítani a várost és messze menőkig kerülnie kell pártszempontok,
pártérdekek érvényesítését. Ezzel összefüggésben kefejtette azt a
véleményét: célszerű volna kialakítani a pártokon felül emelkedő
együttműködés szellemét, s ez az új magyar modell elvezethet majd
oda, hogy Budapest ne egy vízfej, hanem világító fáklya legyen az
ország életében.

    Dr. Horler Miklós, a képviselő-testület korlenöke arra mutatott
rá, hogy ezzel a nappal új fejezet kezdődik Budapest
városigazgatásában, majd dr. Berényi Sándor, a Fővárosi Választási
Bizottság elnöke tájékoztatta a testületet a budapesti és a kerületi
önkormányzati választások tapasztalatairól.

    Ennek meghallgatása után a közgyűlés megkezdte a vitát a
főpolgármester választásáról. (folyt.köv.)



1990. október 31., szerda 11:24


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Fővárosi Közgyűlés alakuló ülése (2. rész)


A Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén a testület döntött arról,
hogy a főpolgármester fizetése a miniszteri munkabér 100 százaléka,
azaz 65 ezer forint lesz. Ezt követte a főpolgármester jelölése, s
ennek során csak Demszky Gáborra érkezett javaslat, így csak az ő
neve került fel a listára.

    Nem sokkal 11.30 óra után a képviselőtestület korelnöke
ismertette a szavazás eredményét. Eszerint a 88 fős
képviselőtestületből eddig megválasztott 87 tag közül 84-en
szavaztak. Közülük 52-en Demszky Gáborra adták voksukat, így mától a
38 éves, jogi végzettségű politikus lett Budapest főpolgármestere.
Demszky Gábor eskütétele után rövid beszédében szólt arról, hogy a
főváros vezetése a jövőben minden döntést az érintettekkel és az
érdekeltekkel történt előzetes megbeszélés után kíván meghozni.
Munkájukat egyébként határozottan és nagy fokú sajtónyilvánosság
mellett akarják végezni. Egyúttal hangsúlyozta annak fontosságát,
hogy a fővárosi önkormányzat tevékenységében pártállástól
függetlenül a szakértelem és a hivatásbeli lelkiismeret
elsődlegességére kell törekedni, a politikai megfontolások csak
másodlagosak lehetnek.

    A legsürgősebb feladatok között említette Demszky Gábor a
humánus gondoskodásra szoruló rétegek, különösen a hajléktalanok
támogatását. Az elmúlt krízishétvége eseményeire utalva a
főpolgármester köszönetét fejezte ki a Városháza és a fővárosi
közüzemek dolgozóinak, valamint a budapesti rendőröknek azért a
helytállásért, amellyel a válság ellenére is működtették a várost.

    A főpolgármester megválasztását követően az alakuló ülés szinte
azonnal munkajellegű tanácskozássá változott. Több órás - itt-ott
pártpolitikai villongásoktól sem mentes - ügyrendi vita során végül
is sikerült számos fontos érdemi kérdésben, valamint a testület
munkáját és a főváros életét érintő ügyben megállapodni.

    Így abban is, hogy egy 9 fős ügyrendi bizottságot hoztak létre a
közgyűlés ideiglenes ügyrendjének elkészítésére. Megbízták a
főpolgármestert azzal, hogy írja ki a főjegyzői állásra vonatkozó
pályázatot úgy, hogy a munkakör legkésőbb január 15-ig betölthető
legyen. Ugyancsak a főpolgármester feladata, hogy a városházi
irányítás alá tartozó valamennyi vállalatnál megbízza a felügyelő
bizottsági tagokat. Több mint egyórás vita után döntöttek arról,
hogy a Fővárosi Közgyűlés legközelebbi ülését november 15-én,
csütörtökön tartják. Ezt követően újabb vita alakult ki a
hajléktalanok helyzetére vonatkozó fővárosi elképzelésekről. Végül
is úgy foglaltak állást, hogy az e kérdéskörben készült
előterjesztést a következő testületi ülésen vitatják meg. (folyt.
köv.)



1990. október 31., szerda 18:55


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Fővárosi Közgyűlés alakuló ülése (3. rész)


Döntött még a közgyűlés arról, hogy a parlament által meghozandó
átmeneti törvények elfogadásáig, illetve a szervezeti és működési
szabályzat elfogadásáig, felruházzák a főpolgármestert mindazokkal a
jogosítványokkal, amelyek nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos
jogkörébe. Ennek alapján felkérték a főpolgármestert arra, hogy
tegye meg mindazokat az intézkedéseket, amelyeket szükségesnek tart
a hajléktalanok helyzetének javítása érdekében. E munka segítésére
ad hoc bizottságot választottak Győri Péter vezetésével.

    Végezetül a testület állásfoglalásában felkérte a
belügyminisztert: mielőbb juttassa el a Fővárosi Közgyűléshez a
fővárosi törvény tervezetét annak érdekében, hogy a kerületi
önkormányzatok és a Fővárosi Közgyűlés kialakíthassa álláspontját.
(MTI)



1990. október 31., szerda 18:57


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD