|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
A Fővárosi Közgyűlés alakuló ülése (1. rész)
|
1990. október 31., szerda - Az elmúlt heti nagy jelentőségű
három nap után nem lehet már úgy intézni az ország ügyeit mint
eddig, a bekövetkező változás vélhetően Budapest életét is
átalakítja - hangoztatta Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke a
Fővárosi Közgyűlés kedden délelőtt nemsokkal 10 óra után
megkezdődött alakuló ülésén.
A továbbiakban azt hangsúlyozta: a főváros új vezetésének számos nehézséggel kell majd megkűzdenie. Eredményes tevékenységének első számú feltétele az első pillanattól kezdve az emberközpontúság lesz. A legfontosabb feladatai közé tartozik az is, hogy változtasson a közigazgatás eddigi gyakorlatán, mert ha ezt nem sikerül megtennie, akkor nem érkezünk meg Európába.
A Fővárosi Közgyűlésnek, folytatta, elsősorban szakmailag kell irányítani a várost és messze menőkig kerülnie kell pártszempontok, pártérdekek érvényesítését. Ezzel összefüggésben kefejtette azt a véleményét: célszerű volna kialakítani a pártokon felül emelkedő együttműködés szellemét, s ez az új magyar modell elvezethet majd oda, hogy Budapest ne egy vízfej, hanem világító fáklya legyen az ország életében.
Dr. Horler Miklós, a képviselő-testület korlenöke arra mutatott rá, hogy ezzel a nappal új fejezet kezdődik Budapest városigazgatásában, majd dr. Berényi Sándor, a Fővárosi Választási Bizottság elnöke tájékoztatta a testületet a budapesti és a kerületi önkormányzati választások tapasztalatairól.
Ennek meghallgatása után a közgyűlés megkezdte a vitát a főpolgármester választásáról. (folyt.köv.)
1990. október 31., szerda 11:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Fővárosi Közgyűlés alakuló ülése (2. rész)
|
A Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén a testület döntött arról, hogy a főpolgármester fizetése a miniszteri munkabér 100 százaléka, azaz 65 ezer forint lesz. Ezt követte a főpolgármester jelölése, s ennek során csak Demszky Gáborra érkezett javaslat, így csak az ő neve került fel a listára.
Nem sokkal 11.30 óra után a képviselőtestület korelnöke ismertette a szavazás eredményét. Eszerint a 88 fős képviselőtestületből eddig megválasztott 87 tag közül 84-en szavaztak. Közülük 52-en Demszky Gáborra adták voksukat, így mától a 38 éves, jogi végzettségű politikus lett Budapest főpolgármestere. Demszky Gábor eskütétele után rövid beszédében szólt arról, hogy a főváros vezetése a jövőben minden döntést az érintettekkel és az érdekeltekkel történt előzetes megbeszélés után kíván meghozni. Munkájukat egyébként határozottan és nagy fokú sajtónyilvánosság mellett akarják végezni. Egyúttal hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a fővárosi önkormányzat tevékenységében pártállástól függetlenül a szakértelem és a hivatásbeli lelkiismeret elsődlegességére kell törekedni, a politikai megfontolások csak másodlagosak lehetnek.
A legsürgősebb feladatok között említette Demszky Gábor a humánus gondoskodásra szoruló rétegek, különösen a hajléktalanok támogatását. Az elmúlt krízishétvége eseményeire utalva a főpolgármester köszönetét fejezte ki a Városháza és a fővárosi közüzemek dolgozóinak, valamint a budapesti rendőröknek azért a helytállásért, amellyel a válság ellenére is működtették a várost.
A főpolgármester megválasztását követően az alakuló ülés szinte azonnal munkajellegű tanácskozássá változott. Több órás - itt-ott pártpolitikai villongásoktól sem mentes - ügyrendi vita során végül is sikerült számos fontos érdemi kérdésben, valamint a testület munkáját és a főváros életét érintő ügyben megállapodni.
Így abban is, hogy egy 9 fős ügyrendi bizottságot hoztak létre a közgyűlés ideiglenes ügyrendjének elkészítésére. Megbízták a főpolgármestert azzal, hogy írja ki a főjegyzői állásra vonatkozó pályázatot úgy, hogy a munkakör legkésőbb január 15-ig betölthető legyen. Ugyancsak a főpolgármester feladata, hogy a városházi irányítás alá tartozó valamennyi vállalatnál megbízza a felügyelő bizottsági tagokat. Több mint egyórás vita után döntöttek arról, hogy a Fővárosi Közgyűlés legközelebbi ülését november 15-én, csütörtökön tartják. Ezt követően újabb vita alakult ki a hajléktalanok helyzetére vonatkozó fővárosi elképzelésekről. Végül is úgy foglaltak állást, hogy az e kérdéskörben készült előterjesztést a következő testületi ülésen vitatják meg. (folyt. köv.)
1990. október 31., szerda 18:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Fővárosi Közgyűlés alakuló ülése (3. rész)
|
Döntött még a közgyűlés arról, hogy a parlament által meghozandó átmeneti törvények elfogadásáig, illetve a szervezeti és működési szabályzat elfogadásáig, felruházzák a főpolgármestert mindazokkal a jogosítványokkal, amelyek nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos jogkörébe. Ennek alapján felkérték a főpolgármestert arra, hogy tegye meg mindazokat az intézkedéseket, amelyeket szükségesnek tart a hajléktalanok helyzetének javítása érdekében. E munka segítésére ad hoc bizottságot választottak Győri Péter vezetésével.
Végezetül a testület állásfoglalásában felkérte a belügyminisztert: mielőbb juttassa el a Fővárosi Közgyűléshez a fővárosi törvény tervezetét annak érdekében, hogy a kerületi önkormányzatok és a Fővárosi Közgyűlés kialakíthassa álláspontját. (MTI)
1990. október 31., szerda 18:57
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|