|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
A magyarországi blokád - osztrák szemmel
|
----------------------------------------
München, 1990. október 29. (SZER, Világhíradó) - A Magyarországot a hét végén megbénító tiltakozó akciót valamennyi nyugat-európai ország közül a szomszédos Ausztria kísérte a legnagyobb figyelemmel. Péntektől vasárnapig az osztrák tévé vezető külpolitikai híre volt a magyar taxisok és fuvarozók sztrájkja. De nemcsak érdeklődés, hanem aggodalom és azonnali segítségnyújtás is jellemezte az orsztrákok magatartását, akik azonban - mint Hanák Tibor jelentéséből hallani fogják - a konzekvenciákat is levonták a maguk számára a magyarországi eseményekből:
- Ha eltekintünk is a felizgatott beszámolóktól, a szemtanúk és szenvedő alanyok közléseitől, Ausztriát is fejbeverte a magyar benzinválság, a váratlan blokád. Az osztrákok is elbizonytalanodtak, nemcsak a magyarok. Természetesen más okokból.
Sokan abban a hiszemben használták ki Ausztria nemzeti ünnepét, hogy semmi probléma nem lehet a demokrácia útjára lépett magyar szomszédnál. Úgy utazhatnak oda, mint 40 év óta Németországba, Svájcba, vagy a többi nyugati országba, s aztán hirtelenében és elég drasztikus módon tudomásul kellett venniök, hogy Magyarország más, még nem áll biztos lábakon. Ott lehet ragadni mint Irakban, vagy Kuvaitban. Meg kell gondolni, hogy érdemes-e a vidám hétvége ígéretében Budapestre utazni.
A válság ugyan viszonylag gyorsan megoldódott, s az osztrákok tudtak segíteni magukon, több százan autós különvonattal érkeztek Bécsbe, mások dűlőutakon tértek vissza hazájukba, s megpróbálták az ottrekedést is könnyedén felfogni - a tanulságok azonban érintik a politikai dimenziókat is. (folyt.)
1990. október 29., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|