|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Pártok képviselőinek véleménye a történtekről (1. rész)
|
1990. október 29., hétfő - A Házbizottság hétfő délelőtti rendkívüli ülésén úgy határozott, hogy a plenáris ülésen napirend előtt a kormány képviselőin kívül, a pártok képviselőcsoportjainak egy-egy tagja, illetőleg a független képviselők megbízottja is kifejtheti véleményét a hét végén történtekről.
Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője élve ezzel a lehetőséggel kifejtette, hogy a képviselőcsoport mindvégig támogatta a kormányt a tárgyalások során és szorgalmazta, hogy a megoldás a megbeszéléseken szülessen meg. A válság kirobbanásának okát abban látták, hogy az ország gazdasági helyzetéből szükségszerűen következő népszerűtlen intézkedés annak nem megfelelő előkészítésével párosult. Ugyanakkor leszögezte, az első pillanattól fogva elfogadhatatlannak tartották a tiltakozás törvénytelen módját, amely az ország lakosságát legelemibb jogainak gyakorlásában akadályozta, az ország életét megbénította, s a katasztrofális gazdasági helyzetet tovább súlyosbította.
Pető Iván, az SZDSZ frakcióvezetője arra mutatott rá, hogy az elmúlt napokban nem benzinár-válság, hanem nyílt politikai válság zajlott le. A társadalom sok áldozatot elvisel, ha hisz benne, hogy a terhek vállalása elkerülhetetlen ugyan, de bármily fájdalmas is, értelme van. Ez a hit ingott meg a parlamenti választások utáni hónapokban, majd omlott össze a benzináremelés bejelentésekor, s ezért a kormányt rendkívüli felelősség terheli. Elismerte, hogy a megmozdulás kezdeményezői figyelmen kívül hagyták a törvényes előírásokat. Kétségtelen, hogy a kormány dolga betartani és betartatni a törvényt. Azonban tudomásul kell venni, hogy az úttorlasz-állítók végső kétségbeesésükben cselekedtek, és hogy elkeseredésükben a társadalom nagy része osztozott. A politikai erőknek mindent meg kell tenniük az érdekegyeztetési struktúrák kiépítéséért és megszilárdításáért - mondotta.
A Független Kisgazdapárt nevében Vincze Kálmán fejtette ki képviselőtársai véleményét. Hangsúlyozta, hogy az áremelések nyomán kirobbant elégedetlenség valódi okát a teljes rendszerváltás elmaradásában látják. Ugyanis a békés forradalom mindeddig nem rendezte át a tulajdoni viszonyokat. Elmaradt a reprivatizáció, a földkérdés megoldása is. Mind a mai napig a gazdasági törvényeknek csak a töredéke került a Parlament elé. A gazdasági elégedetlenség azonban nem adhatott erkölcsi és jogi alapot arra, hogy a szabad választások eredményeképpen hatalomra jutott kormányt erőszakos eszközökkel próbálják lemondásra kényszeríteni. (folyt.köv.)
1990. október 29., hétfő 17:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Pártok képviselőinek véleménye a történtekről (2. rész)
|
Horn Gyula, az MSZP-s képviselők véleményét tolmácsolta. Az eset egyik legnagyobb tanulsága mondta, hogy nem lehet az eddigi módon, stílusban politizálni és kormányozni. A rohamosan mélyülő válság mind több feszültséggel jár együtt, és ennek enyhítésében összefogásra van szükség. Az országnak, a háromnapos bénultság okozta károkért nem szabad a taxisokat felelőssé tenni. A károkat a rossz kormányzati döntés következményei okozták. Az áremelés mértéke és módja elfogadhatatlan volt. Az MSZP kezdettől fogva az ügy átfogó és egyeztetett rendezése mellett foglalt állást. A Szocialista Párt ezt a helyzetet sem kívánta a politikai előnyök megszerzésére kihasználni, nem akart és nem akar kormányzati válságot, nem követeli a kormány lemondását. Cselekvést és ennek érdekében összefogást javasoltak.
Orbán Viktor, a Fidesz képviseletében a továbbiakban kisebb vihart kiváltó megállapítást tett. Véleménye szerint a kormány hazudott. A benzinárak emelését megelőző napon még tagadták másnapra tervezett intézkedésüket. Másodszor akkor hazudott, amikor az árak ilyen mértékű emelését a világpiaci árak változásával indokolta, amikor világossá vált, hogy ez csak kisebb részt volt oka lépéseiknek, valójában az államháztartásban keletkezett réseket akarták befoltozni. Az a tény, hogy a kormány immár sokadszor félrevezette a közvéleményt nem csak azért baj, mert aláássa a kormány erkölcsi hitelét, és mára a kormány elvesztette presztízsét, hanem azért is, mert a kormánnyal szembeni állampolgári bizalmatlanságnak kézzel fogható és messze ható gazdasági következményei is vannak.
Füzessy Tibor, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának vezetője arról beszélt, hogy a pártnak erkölcsi hitvallásából adódóan ilyen válsághelyzetekben az az első dolga, hogy lelkiismereti vizsgálatot tart és önkritikusan értékeli a kormánykoalíció és a kormány munkáját. Az eset egyik tanulságaként említette, hogy a tömegek zsebébe nem lehet úgy belenyúlni, hogy előtte ne értessék meg az intézkedés szükségességét, ne próbálják megmagyarázni annak indokát. Ugyanakkor fölhívta a figyelmet, hogy mások jogainak érvényesülését lehetetlenné tenni, utakat elzárni, közlekedést megakadályozni nincs senkinek joga. Az erőszakkal elért békesség senkinek nem okozhat megnyugvást.
Fodor István, a független képviselők nevében arra mutatott rá, minden politikai erőnek önkritikusan át kell tekinteni hol és miben hibázott, mert nem lehet még egyszer ilyen hibákat elkövetni. (MTI)
1990. október 29., hétfő 17:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|