 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Koszorúzások az aradi vértanúk napján - emlékműavatás (1. rész)
|
1990. október 6., szombat - Az aradi vértanúkra emlékeztek
országszerte szombaton; arra a gyászos napra, amelyen a haynaui
önkény kivégeztette a magyar szabadságharc tizenhárom tábornokát:
Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Knézich Károlyt, Lahner Györgyöt,
Leiningen-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Pöltenberg Ernőt,
Török Ignácot, Vécsey Károlyt, Dessewffy Arisztidot, Kiss Ernőt,
Lázár Vilmost és Schweidel Józsefet. Megemlékeztek Batthyány
Lajosról, az első magyar felelős miniszterelnökről, akinek Pesten
vették életét.
A Kerepesi temetőben a Batthyány család sírboltjában Antall
József miniszterelnök és Jeszenszky Géza külügyminiszter helyezett
el koszorút a kormány nevében Batthyány Lajos koporsójánál. A
megemlékezésen részt vett Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Demokrata
Fórum főpolgármester-jelöltje, aki ezt megelőzően - a miniszterelnök
jelenlétében - a Batthyány örökmécsesnél is elhelyezte a kegyelet
virágait.
A Szabad Demokraták Szövetsége nevében Demszky Gábor
főpolgármester-jelölt, Béki Gabriella országgyűlési képviselő és
Mihályi Gábor Budapest, V. kerületének polgármestere rótta le
kegyeletét a Batthyány örökmécsesnél.
Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter,
valamint a Magyar Államvasutak képviselői szombaton a Kerepesi
temetőben megkoszorúzták Csány Lászlónak, az 1849-es Szemere-kormány
közlekedési miniszterérének sírját. Csány Lászlót Haynau 1849
október 10-én Pesten felakasztatta. Halála óta most először
emlékezett meg róla a közlekedési tárca.
Budapest XX. kerületében lévő Vécsey lakótelepen a mártírhalált
halt aradi vértanú, Vécsey Károly emlékét őrző táblát avattak az
ottlakók. A Wesselényi utca 152-156-os ház falán elhelyezett
emléktáblát Vízy Béla, országgyűlési képviselő leplezte le. (folyt.
köv.)
1990. október 6., szombat 19:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kooszorúzások az aradi vértanúk napján (2.rész)
|
Gyulán a negyvennyolcas honvédtiszti emlékműnél az aradi
vértanúk emlékére megtartott koszorúzási ünnepségen Für Lajos
honvédelmi miniszter mondott beszédet. Felidézte a honvédtábornokok
Arad előtti két gyulai napját, amelynek drámaiságát oly nagy erővel
adta vissza Száraz György A nagyszerű halál című, a gyulai vár
színpadán az 1970-es években bemutatott művében. E két gyulai naphoz
hasonlóan ötszáz éve él félelmek és remények közt hánykódva a
magyarság, s csak átmenetileg tudott egyik érzés a másikon
felülemelkedni.
A tizenhárom aradi vértanú úgy él a népben, mintha egyetlen
gránittömbből faragták volna őket - mondotta a miniszter. Az Aradon
141 éve kivégzettek különböző társadalmi rétegekből s más-más
nemzetből származtak, ám amikor kellett, tudták, miként kell együtt
vállalni sorsukat. Ha azt akarjuk, hogy talpra álljon az ország, e
tanításról nem feledkezhetünk meg. Mártírjaink áldozatvállalásának
példája sem a magyarságtól, sem a Kárpát-medence más népeitől nem
vehető el. Az aradiak vértanúsága az egész nemzeti közgondolkodásnak
a része, s az is marad, míg magyarok élnek a kárpát-medencében -
fejezte be emlékbeszédét Für Lajos.
X X X
Az 1848-49-es szabadságharc hőseinek és mártírjainak állított
emlékművet Dunaújváros. Palotás József helyi szobrászművész
alkotását szombaton, az aradi vértanúk napján avatták fel a
település régi városrészében a polgárok, a város vezetői, valamint a
parlamenti pártok helyi képviselőinek jelenlétében. Az emlékmű
létrehozása a település lakóinak összefogása eredményeként vált
lehetővé; a költségekhez hozzájárult a Dunapentele Baráti Kör,
valamint a városban lévő szervezetek, intézmények, vállalatok nagy
része. (MTI)
1990. október 6., szombat 19:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|