|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Európa Tanács - Bratinka József (1.rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel/Strasbourg, 1990. szeptember 28. péntek (MTI-tud) -
Az európai együttműködés és a kisebbségi jogok kérdését elemezte
Bratinka József (MDF) az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének
pénteki vitájában.
Rámutatott, hogy az európai történelemben új korszak kezdődött a közép-kelet-európai változásokkal. - Ez új együttműködési lehetőségeket nyit az Európa Tanács és az európai országok számára. Valódi lehetőség nyílik az európai egységesülésre és most bontakozhat ki az európaiság tudata is.
- Az Európa Tanács megfelelő intézményi háttérrel és tapasztalatokkal rendelkezik és ezeket gyorsan el tudja juttatni dokumentumok formájában azoknak a közép-kelet-európai országoknak, amelyek most készülnek csatlakozni hozzá. (Mint ismeretes, Magyarország csatlakozásának kérdéséről éppen kedden folytat majd vitát a parlamenti közgyűlés, ezt egyöntetűen ajánló jelentés alapján, s ezen a vitán Antall József miniszterelnök is beszédet mond - A Tud.).
- Magyarország nagy jelentőséget tulajdonít az európai konvenciókban - szerződésrendszerekben - foglalt előírásoknak, az európa tanácsi ajánlásoknak, szakértői jelentéseknek. Ezek alapot nyújtanak a jogi egységesülésre, egy európai jogi tér kialakítására is - hangsúlyozta Bratinka.
Kiemelte a képviselő az emberi jogok európai konvenciójának jelentőségét. - Ez ugyanis alapvető garancia arra, hogy a belépő országokban ne legyenek törvénysértések, az emberi jogokat sértő cselekmények. Igen fontos, hogy ezt a konvenciót ellenőrzési rendszer is kíséri.
Üdvözölte Bratinka József azt, hogy az Európa Tanács a kisebbségi jogok chartájának kidolgozásával foglalkozik, amivel kapcsolatban hétfőn külön vitát is rendeznek. - Magyarország kész részt venni e charta előkészítésében s javasolja, hogy azt megfelelő ellenőrzési rendszer kísérje majd. A közép-európai térség kisebbségi konfliktusainak megoldásához az Európa Tanács számára jelentős szerep nyílik - mondotta - mivel a tagfelvétel feltételéül szabja az emberi jogok biztosítását, s elősegítheti a politikai párbeszédet, a kérdések békés rendezését. (folyt.)
1990. szeptember 28., péntek 14:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Európa Tanács - Bratinka József (2.rész)
|
Bratinka rámutatott arra, hogy az emberi jogok védelme és a kisebbségi charta terve kapcsolódhat az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet emberi dimenziójához. - Az ott kidolgozott elvek ellenőrzésére szolgálhatnak az Európa Tanács megfelelő intézményei, különösen akkor, ha ugyanakkor a Tanács parlamenti közgyűlése szolgál majd a helsinki folyamat parlamenti dimenziójának alapjául, amint azt a csütörtök esti szavazásnál a magyar küldöttség is egyöntetűen megszavazta.+++
1990. szeptember 28., péntek 14:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Európa Tanács - Kovács László (lásd.mtik1059)
|
Brüsszel/Strasbourg, 1990. szeptember 28. péntek (MTI-TUD) -
A helsinki folyamat jövőjéről, az európai struktúrákról és az Európa
Tanács szerepéről szólt az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének
pénteki vitájában Kovács László (MSZP) is.
Kiemelte, hogy a közép- és kelet-európai változások megszüntették a korábbi kelet-nyugati szembenállást, és az értékrend azonosulása példátlan lehetőségeket teremtett az együttműködéshez, Európa egységének megteremtéséhez. - Ugyanakkor hiba lenne figyelmen kívül hagyni az új veszélyeket, az instabilitás elemeit Közép- és Kelet-Európában.
Ezek között utalt a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok jogainak csorbítása miatt kialakuló feszültségekre, problémákra, a gazdaság válságos helyzetére, és mindezek következményeként a térségből meginduló tömeges menekülés lehetőségére, továbbá a környezetszennyezés veszélyére. - A helsinki folyamat feladata ezeknek a problémáknak a kezelése és az, hogy keretet biztosítson az új lehetőségek megteremtéséhez.
Kovács szükségesnek minősítette a helsinki folyamat intézményesítését, a folyamat struktúráinak és a már létező európai intézményeknek összekapcsolását. Kiemelten szólt az Európa Tanács szerepéről, az európai országok jogi, illetve oktatási rendszerei összehangolásának fontosságáról, egyfajta páneurópai mentalitás kialakításának szükségességéről.
Hangsúlyozta, hogy az Európa Tanács, amely mindinkább össz-európai szervezetté válik, több mint harminc éves tapasztalataival pótolhatatlan segítséget nyújthat a közép-kelet-európai országoknak az Európához való felzárkózás feltételeinek megteremtésében. - Fontos szerepet játszhat ez a szervezet a helsinki folyamat parlamenti szárnyának kialakításában, ennek volt első lépése az európai parlamentek küldöttségeinek szerdai és csütörtöki együttes ülése.
- Az Európa Tanács alkalmas szervezet arra, hogy jogi érvényt szerezzen az össz-európai biztonságot garantáló, az együttműködést ösztönző megállapodásoknak. Így például megfelelő konvencióval és az annak betartását ellenőrző rendszerrel lehetne garantálni a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak érvényesítését.
Kovács hangsúlyozta, hogy Magyaroroszág, amely remélhetőleg a legközelebbi jövőben elnyeri jogi tagságát az Európa Tanácsban, kész tevékenyen részt vállalni az egységes Európa megteremtésében.+++
1990. szeptember 28., péntek 16:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|