|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Antall - kereszténydemokrata fesztivál (1. rész)
|
Magyar Péter, az MTI tudósítója jelenti:
Cagliari, 1990. szeptember 16. vasárnap (MTI-tud) - A
hivatalos kormányfői látogatáson Olaszországban tartózkodó Antall
József miniszterelnök a vasárnapot Szardinia fővárosában,
Cagliariban, a Kereszténydemokrata Párt barátság fesziválján
töltötte. Mint az MDF elnöke találkozott és pártközi megbeszélést
folytatott Arlando Forlani pártfőtitkárral és más
kereszténydemokrata vezetőkkel, hogy azután este Giulio Andreotti
miniszterelnökkel folytathassa - immár kötetlenül - a pénteki
eszmecserét.
A magyar miniszterelnök egyik nagy érdeklődéssel kísért résztvevője volt előzőlege a nemzetközi kerekasztal-konferenciának: az egy hete tartó kereszténydemokrata pártrendezvények eseményének, amelyen a Közép-Kelet-Európában kialakult új helyzettel, a marxizmus válságával és a pluralista demokráciák kialakulásával foglalkoztak a meghívott előadók. A konferenciát Emilio Colombo volt olasz miniszterelnök és az Európai Parlament volt elnöke vezette be, arra irányítva a figyelmet, hogy milyen a keresztény elvi alapon álló népi mozgalmak és pártok szerepe és felelőssége ebben a korszakos átalakulásban.
Elmondták erről véleményüket egyebek között Wilfried Martens belga miniszterelnök, a kereszténydemokrata Európai Néppárt elnöke, Jozef Miklosko, a csehszlovák kormány elnökhelyettese, egy bolgár ortodox lelkész, az ottani ellenzéki emberjogi mozgalom vezetője, a Szovjetunióból érkezett különböző keresztény töltésű mozgalmak képviselői, az olasz Angelo Bernassola, a Kereszténydemokrata Internacionélé alelnöke. Antall József felszólalását úgy fogadta a tekintélyes számú hallgatóság, mint a kelet-európai átalakulás és a kereszténydemokrata európai szellemiség érvényesülésének egyik főszereplőjéét.
A marxizmus válságáról Antall József ezt mondta: a magyar nép többsége körében ez a ,,múlt századi,, gondolatrendszer tartozott s vonzó eszmék közé, s uralkodó szerephez az sosem jutott volna, ha nem erőszakkal kényszerítik rá a társadalomra. A gondolatrendszer keleti elemekre épülő totális politikai rendszernek lett hordozója a térségben, míg Nyugaton megvalósíthatóságát és működőképességét már korán kétségbe vonták. (folyt.)
1990. szeptember 16., vasárnap 16:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Antall - kereszténydemokrata fesztivál (2. rész)
|
- A kommunista rendszer és eszmekör magyarországi válságában - fejtette ki Antall József - két mozzanat játszott döntő szerepet, mint a lezajlott átalakulás előképe: az egyik az 1945-47 között létezett parlamenti demokrácia, mint a megszálló szovjet csapatok által korlátozott, de mégis valódi demokratikus élmény. A másik az 1956-os forradalom és szabadságharc. Ezekre az előképekre támaszkodhatott 1989-90-ben a békés forradalom, amely a mérsékelt, szélsőségektől mentes keresztény és nemzeti eszméket juttatta újra vezető szerephez, megközelítően ugyanolyan arányban (60 százalék), ahogyan azok a háború után is képviselve voltak. ,,Ez a magyar nép politikai gondolkodásának meglehetős állandóságát mutatja,, - jegyezte meg.
Antall szerint Magyarország egyik hagyománya, hogy a jogállam és a liberalizmus eszméi összefonódnak a kereszténység eszméivel, összhangot keresve ezen elemek között és elutasítva a szélsőségeket. ,,Az MKD és a kormánykoalíció másik két pártja - hangoztatta a kormányfő - ma az európai korszerű kereszténydemokrácia értékeit vallja: a nemzeti értékeket mindenfajta nacionalizmustól mentesen, az európai egyesülési folyamat híveként és támogatójaként, a jogállam és a szociális állam összegyeztetését,,.
A miniszterelnök azt hangoztatta, hogy a Varsói Szerződés fennmaradása ma már ,,politikai haszon nélkül való anakronizmus,, , ám a kialakuló új politikai térkép változatlanul szükségessé teszi az amerikai katonai jelenlétet Európában egyensúlyozó tényezőként, az atlanti gondolat jegyében. - A kereszténydemokrata szellemiség pedig a kelet-európai változásokkal új töltéssel gazdagodhat - mondta -, amit az eltérő hagyományokkal bíró keleti ortodox egyházak és a rájuk támaszkodó mozgalmak nyomán nyerhet. (folyt.)
1990. szeptember 16., vasárnap 16:31
|
Vissza »
|
|
Antall - kereszténydemokrata fesztivál (3. rész)
|
Martens a maga felszólalásában azzal egészítette ki az elhangzottakat, hogy a kelet-európai ellenzéki mozgalmak azért nyerhették meg a kommunizmussal szemben kihívásukat, mert ez a rendszer mára működésképtelennek bizonyult belső hazugságai és ellenmondásai folytán, és mert a nyugati társadalmak kellő vonzással rendelkező modellt csináltak vele szemben: a szociálisan korrigált piacgazdaságot, ami - húzta alá Martens - a kereszténydemokrácia eszmekörére is alapozódik. Az új helyzet a kereszténydemokráciának új kihívást is jelent - tette hozzá a belga politikus. - Soha ennyi feladat és lehetőség nem állt még előttünk, mint most: az új nemzetközi rend kialakítása és a közösségi integráció magasabb fokra emelése.
Antall Józsefet hétfőn Castelgandolfóban magánkihallgatáson fogadja II. János Pál pápa.+++
1990. szeptember 16., vasárnap 16:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|