Rendszerváltás és az MTI

	A gyűlöletről - szépen - 1
1990. szeptember 4. kedd (MTI-Panoráma) - A gyűlölet természetrajzáról a múlt héten tartott oslói konferencián a a világ négy sarkáról összesereglett politikusok szónoki tehetségüket csillogtatták, a tudósok bölcs dolgokat mondtak, az írók pedig költői képekkel és szép hasonlatokkal lepték meg hallgatóságukat. Persze, a szerepek időnként felcserélődtek. Nadine Gordimer dél-afrikai (fehér) írónő szenvedélyes vádbeszédet mondott az apartheid ellen, Günther Grass pedig a német egyesülés problémáit taglalva a keletnémetek idegengyűlöletét ostorozta. Wole Soyinka, a Nobel-díjas nigériai iró már egészen másról beszélt, Moncef Marzuki tunéziai orvosprofesszor viszont egyenesen a középkori arab misztikusok és a kínai taoisták filozófiájának összehasonlításával mutatta be a gyűlölet rombolását. A téma elvont feldolgozásában talán ő vitte el a pálmát, ahogyan a hatásos szónoklatban Mitterrand francia elnök és kulturális minisztere, Jack Lang, a tudós értekezés terén pedig Romila Thapar indiai történész és a lengyel Bronislaw Geremek professzor. (Romila Thapar a vallások manipulatív kiaknázását, Geremek pedig az osztályharcot hirdető kommunista ideológia konfliktusokat, gyűlöletet szító hatását ecsetelte.) Persze lehetne még sokáig sorolni a gyűlölet teremészetrajzának megvilágítását célzó kiemelkedő előadásokat, amelyek Oslóban hangzottak el. Mindenképpen említést érdemel például John Galbraith világhírű közgazdász igen érdekes dolgozata, amelynek felolvasását - - időhiány miatt - a tudós szikrázóan szellemes rögtönzéssel helyettesítette. Ugyancsak szabadon beszélt Konrád György, akinek - a sok felolvasás között üdítően ható felszólalása néhány remek hasonlatot tartalmazott. Például szólt a kommunista uniformizálás ,,ömlesztett sajtjáról,, vagy a tanítás után az iskolából kiözönlő gyerekekről - azaz a szovjet nyomás alól kikerült országok polgárairól - akik válogatás nélkül püfölik egymást a boldog felszabadultságban. (Lásd sajtó - jegyezte meg a magyar író.) (folyt.) 1990. szeptember 4., kedd 11:40
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A gyűlöletről - szépen 2
A költői képek tekintetében a szónokok pillanatnyi ihletén kívül az ősi példázatok szépsége is hatásosnak bizonyult. Václav Havel csehszlovák elnök igen szép felszólalásának végén az indiai mondák egytestű, de kétfejű madaráról beszélt. A legendás lény két feje hosszú-hosszú idő után egyszeriben meggyűlöli egymást és bosszút esküszik. Mindkét fej kavicsot és mérget nyel, hogy a másiknak ártson. És az eredmény? A madár maga iszonyú kínok között elpusztul, ám a jóságos Krisna isten feléleszti, hogy emlékeztesse az embereket: a gyűlölet nemcsak az ellenséget, hanem a gyűlölködőt is elpusztítja. A drámairóból lett államfő szerint az újonnan létrejött európai demokráciáknak mindennap e mesét kellene felidézniük, hiszen aki enged a gyűlölet csábításának, úgy jár, mint a mondabeli madár...csak sajnos ezen a Földön nincs Krisna, aki megmenthetné a pusztulástól... A Nobel Békedíjas Elie Wiesel is egy madárról szóló példázatot idézett fel zárszavában. Az oslói konferencia ihletője és fő szervezője elmesélte azt a legendát, amely szerint hajdanában az egyik császár elhatározta, hogy próbára teszi a gondolatolvasó bölcset. Magához hivatta tehát és felszólította: ha valóban belelát a gondolatokba, akkor mondja meg, hogy él-e a madárka, amelyet a császár a háta mögött a kezében szorongat. A bölcs féltette a madár életét, várt egy pillanatig, majd a császár szemébe nézett és így felelt: felség, a válasz a te kezedben van. Nos, a mai világban a gyűlöletre adandó válasz a mi kezünkben van - fejezte be a nagy tetszést arató példázatot az erdélyi születéső író. +++ Mezei Marianne, MTI-Panoráma 1990. szeptember 4., kedd 11:43
Vissza » A hírhez kapcsolódik »