|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Dávid és a góliátok Salzburgban (1. rész)
|
Brüsszel, 1990. augusztus 15. szerda (MTI-Panoráma) - Dávid
és a góliátok - ez a hasonlat gyakran visszatér ezekben a napokban a
belga zenei életben, amelynek résztvevői, zenészek, énekesek,
karmesterek, kritikusok mintegy nemzeti ügyként követik a brüsszeli
opera eddigi főintendánsának nagy salzburgi kalandját. Gerard
Mortier ugyan hivatalosan még a brüsszeli La Monnaie opera vezetője,
a következő szezonban még ő irányítja az együttest, ám fél lábbal
már Salzburgban van: őt kérték fel ugyanis arra, hogy vegye át a
néhai Karajan örökét a világhírű salzburgi fesztivál élén.
Ez megtisztelő és gigászi feladat, amelyre a jogot Mortier az előző évek során vívta ki, amikor a Monnaie szinpadán mintaszerű Mozart-programot mutatott be, méghozzá éppen a salzburgiakkal koprodukcióban. A La Monnaie az évek során fokozatosan Európa egyik legnívósabb operaszínpadává nőtte ki magát - méghozzá anélkül, hogy rendszeresen a nemzetközi operaélet sztárjait hívta volna ide a zeneigazgató. Brüsszelben nem fizettek ki csillagászati gázsikat, de mégis hosszasan próbált minden szereplő. Mortier sorra járta Európa operaszínpadait és szereposztásai mindíg jó találatok voltak.
Salzburgban ugyanezt szeretné elérni - de mint a belga sajtó tudósításaiból kitűnik, a festői osztrák városban nemcsak barátai lesznek Mortiernek. Máris megindultak ellene a támadások. Giuseppe Sinopoli zeneszerző és karmester például a Festspiele Österreich júliusi számának hasábjain azzal támadta a belga zeneigazgatót, hogy Pavarottival, a nagy tenor sztárral, vagy éppen, Puccini zenéjével szemben érzett fenntartásai ,,a kultúra meggyalázását,, jelentik, Mortier, úgymond, összetéveszti saját ízlését a közönség vágyaival, és egyáltalán, ez egy ,,exhibicionista neurotikus,,.
Igaz, Sinopolinak van oka arra, hogy ne rajongjon Mortier-ért, mivel három évvel ezelőtt a belga a Der Spiegelnek adott interjúban tiltakozott az ellen, hogy Sinopolit nevezték ki a berlini opera zeneigazgatójává, noha még életében nem vezényelte Wagner tetralógiáját... Ezeken a személyi vitákon túl azonban Gerard Mortier, terveinek megvalósítása esetén, valóban komoly kihívást képvisel nem csupán a ,,zenei jet-settel,, szemben, amely természetesen ragaszkodik a maga méregdrága sztárjaihoz, mint afféle zenei státusszimbólumhoz, s nemcsak magukkal a sztárokkal szemben, akiktől elvárná, hogy ugyanúgy próbáljanak a produkciók kidolgozása során, mint a többi szereplő, de - és főleg - a nagy hanglemezgyárakkal szemben is, amelyek szintén érdekeltek a sztár-rendszer fenntartásában. (folyt.)
1990. augusztus 15., szerda 10:21
|
Vissza »
|
|
Dávid és a góliátok Salzburgban (2. rész)
|
Salzburg Karajan éveiben az új zenei produkciók ideális trambulinjává vált - a nagy német mester ahhoz is kiválóan értett, hogy a köztámogatást élvező fesztiválra kidolgozott produkciókat miként adja el a nagy hanglemezgyáraknak, amelyekben maga is érdekeltséggel bírt. Egy salzburgi lemezfelvétel Pavarottival, vagy Placido Domingóval, Leslie Normannal és a többiekkel: biztos befektetés. Mortier azonban azért indul csatába, hogy a kereskedelmi szempontokat alávesse a művészi program követelményeinek: szerinte nem kizárólag a fénylő énekes-csillagok fotóit kellene a kirakatba tenni, hanem a zeneszerzők, a rendezők, az alkotók képeit is. És így tovább.
Kérdés az is, hogy milyen kapcsolat marad a húsvéti és az augusztusi fesztivál között. Az előbbi a néhai Karajan magánvállalkozása volt, de programját rendszerint magába foglalta az augusztusi, egyharmadában állami támogatást élvező ,,igazi,, fesztivál is. (A húsvéti fesztivál vezetésére különben Solti Györgyöt kérték fel Karajan után).
A La Monnaie belga igazgatója tehát nem akármilyen kihívással érkezett Salzburgba. A belga zenei közvélemény szerint azonban Dávid és a góliátok nyílt csatáját kívánatos lenne elkerülni. Hanglemez-üzlet nélkül aligha működne ma már a nagy fesztiváli gépezet - viszont a zenei-üzleti megfontolásokkal szemben szükség van egy olyan ellenhatalomra is, amely nem ugyanezt a logikát követi.
Persze hogy ez sikerül-e, korántsem biztos. Elvégre Mortier még át sem vette a fesztivál irányítását Salzburgban, máris megkezdődtek ellene a támadások. +++
Baracs Dénes (Brüsszel), MTI-Panoráma
1990. augusztus 15., szerda 10:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|