 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
A szovjet olajszállítások elmaradása - és az indokolás
|
------------------------------------------------------
München, 1990. július 12. (SZER, A mai nap) - Antall József
miniszterelnök tegnap a magyar Országgyűlés előtt bejelentette, hogy
a Szovjetunió kedd délelőttől 26 órán át szüneteltette a
kőolajszállítást Magyarországnak. Moszkva műszaki okokkal indokolta
a kimaradást.
- Mennyire lehet elfogadni az érvelést? - erre a kérdésre
válaszol Gordon Tamás:
- A szovjet kőolajszállítás több mint 24 órás leállítását
figyelmeztetésnek kell tekinteni - még akkor is, ha annak hivatalos
oka műszaki karbantartás volt.
A karbantartást nyilván előre be lehet jelenteni - de legalábbis
annak megkezdésekor. A szovjet fél a magyar reklamációra 24 óra
elmúltával adott választ - a többszöri érdeklődést figyelmen kívül
hagyta.
Minden okunk megvan tehát, hogy az olajszállítás kiesése
hátterében szándékos akciót sejtsünk -, a kérdés legfeljebb az
lehet, hogy milyen szinten hozott döntésről van szó.
Hogy a helyzetet a magyar kormány is komolyan veszi, bizonyítja,
hogy Antall József miniszterelnök tegnap este a Parlamentben
jelentette be a nyersanyag-kiesést, és adott hírt arról, hogy máris
küldöttséget menesztettek a Szovjetunióba az incidens
kivizsgálására.
A kőolajszállítás durva kiesését lehetetlen elválasztani a
szovjet-magyar kapcsolatokat beárnyékoló gazdasági-politikai
légkörtől. Nézzük először a gazdasági hátteret:
Moszkvában ferde szemmel nézték Magyarországnak előbb a
KGST-től, majd a transzferábilis rubeltől való idegenkedését, és a
dollárban történő elszámoláson aratott sikert - melyre egyébként
január elsejétől térnek át. (folyt.)
1990. július 12., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Szovjet olajszállítások elmaradása - 1. folyt.
|
Rizskov miniszterelnök az SZKP kongresszusán jelentette be, hogy
Moszkva csökkenteni fogja a kelet-európai államoknak szállított olaj
mennyiségét.
Országokat ugyan nem nevezett meg, de az indokolt pánik nem
maradt el Budapesten. Konkrétumokra sem kellett sokáig várni: az
államközi szerződést lebonyolító Mineralimpex külkereskedelmi
vállalat értesítést is kapott, hogy a szovjet fél már júliusban
lényegesen kevesebb olajat szállít.
Gazdasági természetű is - de leginkább politikai: a szovjet
csapatok kivonása Magyarországról -, illetve az ekörül kialakult
nézeteltérések. Mint ismeretes: a moszkvai pártkongresszuson is
hallhatóak voltak olyan vélemények, hogy a Kreml elsiette
Kelet-Európa feladását.
Burlakov vezérezredes, a szovjet Déli Hadseregcsoport
főparancsnoka pedig egyenesen a kivonulás leállításával
fenyegetőzött, ha Magyarország nem fizet kártérítést és jóvátételt.
Mivel Budapest ettől vonakodik, illetve várhatóan sokkal nagyobb
számlát tudna benyújtani -, az olajcsap elzárása gazdasági
zsarolásnak is felfogható.
A szovjet sajtóban általában az a nézet uralkodik, hogy
Magyarországnak csak előnye származott a Szovjetunióval fennálló
torz árrendszerből.
Némi igazság van ebben, hiszen kétségtelenül olcsóbban
juthattunk nyersanyaghoz, és a nyugati piacon korántsem versenyképes
árukat tudtunk a szovjet piacra szállítani. De ez egyrészt
konzerválta a hazai ipar elavult szerkezetét, másrészt olyan
politikai ára volt, amely a szovjet kommunizmus fennmaradásához is
hozzájárult. Ezért utólag benyújtani a számlát: enyhén szólva
azonosulást jelent a múlttal. (folyt.)
1990. július 12., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Szovjet olajszállítások elmaradása - 2. folyt.
|
Az olajkiesés ugyanaznap következett be, mint amikor Gorbacsovot
újraválasztották az SZKP főtitkárává - és ezzel megerősítést nyert a
reformpolitika.
Tudjuk, hogy a Szovjetunió óriási gazdasági nehézségekkel küzd,
hogy az aratás sikere függ az elegendő üzemanyagtól -, de a
peresztrojka, a reformpolitika kifelé is kötelez: például arra, hogy
a gazdasági kapcsolatokat ne terhelje meg ismét az irracionális
politikai szemfényvesztés. +++
1990. július 12., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|