|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Kohl beszéd - Bundestag (1. rész)
|
Bonn, 1990. június 21. csütörtök (DPA) - A német egyesülés
létrejötte után nemcsak a német-lengyel, hanem a német-szovjet
kapcsolatokat is új, szerződéses alapra kívánja helyezni Helmut Kohl
nyugatnémet kancellár. Az NSZK államfője az új Németország
létrejöttével kapcsolatos kérdésekről beszélt csütörtökön a
Bundestag német egyesítésről folyó beható vitájának megnyitójaként.
A kancellár politikai kulcsfeladatnak nevezte, hogy a NATO szövetségesek közös szándéknyilatkozatban rögzítsék a VSZ-hez való viszonyukat, és ezzel az erőszakról való lemondást célzó összeurópai nyilatkozat felé egyengessék az utat. Ezért azt javasolta, hogy a Helsinki-folyamat keretében mindkét katonai tömb tagjai fontolják meg egy megnemtámadási szerződés megkötését. Egy ilyen szerződés azután az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet minden részes országa előtt nyitva állna.
Az Odera-Neisse határ kérdésével kapcsolatban - amelyet a Bundestag és az NDK Népi Kamarája véglegesként kíván elismerni (ezt időközben a keletnémet parlament már meg is tette) - Kohl úgy vélekedett: ,,Vagy kinyilvánítjuk a jelenlegi határokat, vagy eljátsszuk a lehetőséget az egyesítésre.,,
Ennek kapcsán emlékeztetett a nemzeti-szocialista hatalmi gépezet felelősségére a Lengyelország ellen indított ,,totális elnyomó- és megsemmisítő háborúban,,. A náci hatalom felelős a háborúért, valamint annak következményeiért, és - Sztálinnal együtt - azért is, hogy elvesztettük Kelet-Németországot - állitotta Kohl.
- Sokan vannak még német földön, akiket az Odera-Neisse határ végleges rögzítése ,,mélyen és fájdalmasan érint,, - tette hozzá. A németek és lengyelek közti megértést azonban senkinek - még az otthonukból kitelepítetteknek - sem szabad kizárni. Ehhez elengedhetetlenül hozzátartozik a kisebbségi jogok védelme is - mondta a kancellár. (folyt.)
1990. június 21., csütörtök 13:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|