 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
NSZK: Kohl a lengyel határok véglegesítéséért
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1990. június 16. szombat (MTI-tud) - A nyugati lengyel
határok elismerése alapvető feltétele a német egység
megvalósításának - jelentette ki szombaton Helmut Kohl szövetségi
kancellár, a CDU elnöke, pártja Schleswig-Holstein-i szervezetének
Neumünsterben megtartott kongresszusán.
- Aki tehát most eltanácsolja őt attól, hogy ilyen szavatosságot
adjon a határok elismerésére vonatkozóan, az veszélyezteti az
újraegyesítést - mondotta. A bonni kormányfő egyidejűleg megértést
kért az elűzöttek helyzete iránt is. - Mindamellett most az a
kérdés, miként lehet hosszú távra megalapozni a lengyel szomszéddal
való megbékélést oly módon, miként ez Franciaország esetében már
megtörtént - hangoztatta. A kancellár felszólalásával szinte
egyidőben az elűzöttek szövetségének országos tanácskozásán a
résztvevők óvtak attól, hogy teljesen lemondjanak a ,,keletnémet
hazáról,,. Kétnapos összejövetelük végén ellenezték, hogy a
Szövetségi Gyűlés és a Népi Kamara már most elismerje a Németország
és Lengyelország közötti határt.
Az újjáválasztott Herbert Czaja elnök azzal vádolta az NSZK
felelős személyiségeit, hogy cserbenhagyták az elűzötteket.
Az egyesült Németország és a Lengyel Köztársaság között
szerződésben kell rögzíteni, hogy a felek egymással szemben nem
táplálnak semmiféle területi igényt, és ilyet a jövőben sem
támasztanak. A többi között ezt irányozza elő az a
határozat-tervezet, amelyet azonos formában a Bundestag és a Népi
Kamara hivatott elfogadni. Az NSZK előterjesztése nem említi név
szerint az Odera-Neisse-határt, de utal a határvonalra vonatkozó
lengyel-keletnémet megállapodásra és az NSZK és Lengyelország
közötti varsói szerződésre.
A Deutschlandfunk rádióállomás jelentése szerint Kohl vasárnap
Kelet-Berlinben, a Német Egység Napja alkalmából megtartandó
emlékünnepség idején tanácskozik a határozat-tervezetről de Maiziere
keletnémet miniszterelnökkel. +++
1990. június 16., szombat 19:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|