|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Antall-beszéd - bővebb (1.rész)
|
Moszkva, 1990. június 7. csütörtök (MTI) - A magyar nép
abszolut többségének kinyilvánított akarata egyértelmű volt: a
korábbi rend további javítgatása helyett átfogó politikai és
gazdasági rendszerváltozásra van szükség. Célunk a legfejlettebb
Európa értékeinek és normáinak érvényesítése a társadalom életének
minden területén, így külkapcsolatainkban is - jelentette ki a VSZ
PTT moszkvai ülésén csütörtökön elmondott beszédében Antall József
miniszterelnök.
Az átfogó közép-kelet-európai változásokra nem kerülhetne sor a nemzetközi, s különösképpen az európai politikai helyzet teljes átalakulása nélkül.
A közép- és kelet-európai változások, a német nép önrendelkezésen alapuló egyesülésének igénye minőségileg új helyzetet eredményez. Sem Európa, sem a németség mesterséges megosztottsága nem maradhat fenn. A Magyar Köztársaság arra törekszik, hogy az NDK-val kialakított szövetségesi, szerződéses viszony és együttműködés folyamatos legyen az egyesülő Németországgal is. Erre mindkét német államtól igéretet is kaptunk - hangsúlyozta a magyar kormányfő.
A helsinki normák alapján kötött kétoldalú és regionális szerződések - illetve ezek rendszere - az egységes európai biztonsági struktúra szerves elemévé válhatnak. Döntő lesz, hogy a helsinki folyamat kellően támaszkodjék a már meglevő, jól működő európai szervezetekre is. Az életképtelen szervezeteknek meg kell szűnniök.
Mi a reális, a helsinki folyamatba illeszkedő, a gyökeresen átalakuló, és a leépülő tömbstruktúrákat kigészítő, majd fokozatosan azok helyére lépő, új rendszer megteremtése mellett vagyunk.
Elvi jelentőségű, hogy e rendszer mind a 35 EBEÉ-tagállam aktivitására építsen. Sem az Egyesült Államok, sem Kanada aktív részvétele nem nélkülözhető, ahogy a Szovjetunió felelős részvétele sem. Az USA katonai jelenléte stabilizáló tényező, meghatározó pozitív befolyással lesz a német egység helyreállítása után is. Az európai egység megteremtésében támaszkodni kívánatos a szilárd atlanti együttműködésre, amely két világháború során bizonyította be Európa és Észak-Amerika elválaszthatatlanságát. Ellenezzük, hogy az Európát ma kettéosztó vonal egyszerűen csak keletebbre kerüljön. (folyt.)
1990. június 7., csütörtök 20:48
|
Vissza »
|
|
Antall-beszéd - bővebb (2.rész)
|
1956-ban, Nagy Imre forradalmi kormánya határozott döntést hozott Magyarország kilépéséről, ami akkor egyoldalú deklaráció volt. Egyetértés van köztünk, hogy a Varsói Szerződés, mint az európai szembenállás egyik maradványa, felülvizsgálatra szorul. Értelmét veszti a szerződés katonai szervezete, amely felfogásunk szerint mellőzhetővé válik, és kívánatos annak fokozatos, 1991 végéig történő felszámolása. Ez egyeztetett tárgyalások, erőfeszítések eredménye kell, hogy legyen. Nemcsak Kelet-Európa, hanem egész Európa szövetségese akarunk lenni.
Tárgyalásokat kezdeményezünk a Varsói Szerződés jellegének, funkciójának és tevékenységének felülvizsgálatáról. Amíg ezek a tárgyalások eredményre vezetnek, számba kell venni azokat az elemket a VSZ gyakorrlatából, amelyek sértik a tagállamok szuverenitását, s azokat hatályon kívül kell helyezni. Vissza kívánjuk szerezni szuverén rendelkezésünket a Magyar Honvédség felett. Javaslataink megfogalmazásánál abból fogunk kiindulni, hogy se a Magyar Köztársaság, se a vele szövetséges államok - így a Szovjetunió - biztonsága ne csökkenjen.
Javasoljuk, hogy ez az ülés döntsön nagyköveti különmegbízottakból álló, különleges kormánybizottság felállításáról, amely felülvizsgálja a Varsói Szerződést és ez év utolsó negyedévéig konkrét javaslatokat tesz a Politikai Tanácskozó Testületnek a Varsói Szerződés felülvizsgálatára, beleértve a katonai együttműködésnek és szerveinek fokozatos felszámolását. Készek vagyunk Budapesten helyt adni a Politikai Tanácskozó Testület rendkívüli ülésének.
Az itt hozott döntések megvalósítását mielőbb, de legkésőbb 1991. január 1-ével meg kell kezdeni.
A magyar külpolitika a tíz helsinki elv maradéktalan érvényesítésére irányul. Minden olyan norma betartásához ragaszkodunk, amelyet az itt képviselt államok is önként vállaltak. Ezek a kötelezettségek feltétlenül ki kell, hogy terjedjenek a nemzeti kisebbségek kezelésére is. (folyt.)
1990. június 7., csütörtök 20:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Antall-beszéd - bővebb (3.rész)
|
Sürgetjük, hogy mielőbb épüljenek ki a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogai gyakorlásához szükséges intézményes keretek. Mindehhez kétoldalú alapon, regionális és összeurópai szinten is megfelelő biztosítékokat, valamint mielőbb intézményes kereteket kellene létrehozni.
Szerződéses kapcsolataink egész rendszerét modernizálni kell, arccal a legfejlettebb európai normák felé.
A fejlett Európához való mielőbbi csatlakozásunk feltételezi, hogy rendezzük a viszony ma még megoldatlan kérdéseit. A rendezés mikéntje nagyban meghatározza országainknak a kontinens fejlettebb államaihoz való felzárkózásának ütemét, realitását.
Üdvözöljük a szovjet-amerikai tárgyalások eredményeit - szögezte le beszédében Antall József. +++
1990. június 7., csütörtök 20:54
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|