|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
A finn miniszterelnök programja (1. rész)
|
1990. június 6., szerda - Harri Holkeri finn miniszterelnök
- aki hivatalos látogatáson tartózkodik Magyarországon - szerdán
reggel a Selectronic Kft.-nél tett látogatást. A szórakoztató
elektronikai és telekommunikációs termékeket gyártó és forgalmazó
vegyesvállalatban a finnországi OY NOKIA Ab tulajdonrészesedése 35
százalék. A gyártáshoz a technológiai hátteret, anyagokat,
alkatrészeket a NOKIA adja, az értékesítést a Skála csoport nagy- és
kiskereskedelmi válallatai bonyolítják. A Selectronic magyar
tulajdonosa, a Skála-COOP Rt. egyébként kiterjedt finn
kapcsolatokkal rendelkezik; folyamatban van egy Skála-NOKIA
papírfeldolgozó vegyesvállalat létrehozása, amely finn alapanyag
feldolgozásával jelentősen javítja majd a magyar egészségügyi és
háztartási papír ellátást.
A finn miniszterelnök ezt követően egy másik sikeres részvénytársaságot, a Kontraxot kereste fel, amely gyorsmásolókat, telefax berendezéseket, írógépeket, telefon alközpontokat forgalmaz, s több optikai szalonja van az országban. (folyt. köv.)
1990. június 6., szerda 09:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A finn miniszterelnök programja (2. rész)
|
A zsúfolt program következő állomása a budapesti Közgazdasági Egyetem volt, ahol Harri Holkeri előadást tartott Finnország és az európai integráció kapcsolata címmel. A politikus áttekintést adott hazája külpolitikájáról, gazdasági helyzetéről, majd részletesen szólt az európai integrációs folyamatról. Méltatta az egységes európai gazdasági térség kialakulásának jelentőségét, amely egyaránt magában foglalná az Európai Gazdasági Közösséget és az EFTA-t, az Európai Szabadkereskedelmi Társulást. Egy ilyen térség létrehozása számos előnnyel járna: az érintett országok szabadon hozzáférhetnének egymás piacaihoz, az üzleti élet számára pedig egyenlő szerződéses és jogi alapot kínál.
Szólt arról is, hogy az EFTA-országok jövő heti, gothenburgi tanácskozásán Magyarországgal várhatóan együttműködési nyilatkozatot írnak alá, amely a kereskedelmi, gazdasági, ipari, műszaki és tudományos együttműködés széles területei mellett átfogja a turizmus, a közlekedés és a környezetvédelem kérdéseit is.
A nagy érdeklődéssel kísért előadást követően Harri Holkerit Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök fogadta az Országházban.
A szívélyes légkörű megbeszélés után Harri Holkeri és Antall József nemzetközi sajtótájékoztatót tartott az Atrium Hyatt Szállóban. A két kormányfő rövid bevezető nyilatkozatot tett.
Harri Holkeri nagyra értékelte mostani látogatását, amelynek során - mint mondotta - mély benyomást tett rá az a változás, amelyet a jelenlegi magyar vezetés képvisel, valamint érdeklődésük a finn tapasztalatok iránt. Ha valamennyire is sikerült növelni a magyarokban az optimizmust, a jövőbe vetett hitet, akkor máris eredményes volt a látogatás - mutatott rá.
Antall József példaértékűnek minősítette Finnország gazdasági fejlődését, s reményét fejezte ki, hogy Magyarország is ugyanilyen gyorsan felzárkózik a nemzetközi élvonalhoz. Együttműködésre törekszünk az EFTA-val - amelynek Finnország is tagja -, valamint az Európai Gazdasági Közösséggel; ez utóbbihoz kívánatos teljes jogú csatlakozásunk a 90-es évek során. Végezetül emlékeztetett arra, hogy pártja, a Magyar Demokrata Fórum, valamint a Harri Holkeri vezette Nemzeti Koalíciós Párt azonos irányvonalat képvisel, mindkét tömörülés tagja az Európai Demokratikus Uniónak.
Mivel a sajtókonferenciát közvetlenül a magyar miniszterelnök moszkvai utazása előtt rendezték, az újságírók számos kérdést tettek fel ezzel kapcsolatban. (folyt. köv.)
1990. június 6., szerda 16:19
|
Vissza »
|
|
A finn miniszterelnök programja (3. rész)
|
- A Varsói Szerződést, mint az európai konfrontáció politikai szervezetét idejétmúltnak tekintjük; elveszítette funkcióját a jelenlegi Európában, hiszen a kelet-közép-európai változások következtében válságba került. Éppen ezért katonai szervezetét mellőzhetőnek véljük, s kívánatosnak tartjuk, hogy 1991 végéig - tárgyalások eredményeként - felszámolják - mondotta Antall József egy kérdésre válaszolva. - A magyar nép a VSZ-ból való kilépés szándékát már kinyilvánította az 1956-os deklarációban, de ez természetesen nem jelenti azt, hogy elkerülhető lenne a kérdés nemzetközi jogi, katonai, diplomáciai és politikai felülvizsgálata. Ennek kapcsán hozzátette: sürgősen össze kell állítani azoknak az tényezőknek a jegyzékét, amelyek sértik a VSZ tagállamainak szuverenitását. Ezeket aztán mielőbb ki kell iktatni, mind a katonai doktrinából, mind a politikai gondolkodásból. Ezzel - közvetve - összefüggnek a kétoldalú magyar-szovjet szerződések is, amelyeket az 1956-os forradalom leverése után, nem egyenlő feltételekkel kötött a két ország - mutatott rá a miniszterelnök. - Egy széles körű európai biztonsági rendszer egyébként is megköveteli a különböző kétoldalú megállapodások felülvizsgálatát. Az együttműködést új alapokra kell helyezni. A Szovjetunióval jószomszédi viszonyt kívánunk fenntartani, amely a kölcsönös megbecsülésen, a bizalmon és az egyenjogúságon alapul. Antall József kijelentette: Magyarország semmilyen körülmények között nem lehet szovjetellenes akció színtere.
A nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos álláspontot tudakoló kérdésre Harri Holkeri elmondta: hazájában kulturált módon igyekeztek megoldani a kisebbségi problémát. Példaként említette - egyebek között - a finnországi svéd főiskolai rendszer megteremtésével, illetve továbbfejlesztésével kapcsolatos törvényjavaslat előkészületeit, valamint a lapp rádiót, amely ugyanolyan felszereltségű, mint a helsinki rádió. A finn miniszterelnök megjegyezte: mindez természetesen sok pénzt igényel.
A magyar kormányfő - az ismert különbségek ellenére - modellértékűnek ítélte az északi ország kisebbségi politikáját, s a szomszédos országok figyelmébe ajánlotta azt. Közös fellépést sürgetett a nemzetközi fórumokon, mert véleménye szerint Kelet-Közép-Európa stabilitása elsősorban gazdasági, szociális és nemzetiségi kérdés. Kijelentette: Magyarország érdekelt abban, hogy ebben a térségben minden ország igazságos nemzetiségi politikát folytasson, ugyanakkor maga is kész biztosítani a területén élő kisebbségek jogait. (folyt. köv.)
1990. június 6., szerda 17:06
|
Vissza »
|
|
A finn miniszterelnök programja (4. rész)
|
x x x
Marja-Liisa Holkeri a nap folyamán látogatást tett a Pető Intézetben, majd rövid szentendrei kirándulása keretében megtekintette a Kovács Margit Múzeumot.
x x x
Harri Holkeri és kísérete szerdán délután elutazott Budapestről. A Ferihegyi repülőtéren Somogyi Ferenc külügyi államtitkár búcsúztatta. Jelen volt - miként a háromnapos program során is - Hargita Árpád hazánk helsinki és Risto Hyva:rinen, Finnország budapesti nagykövete. (MTI)
1990. június 6., szerda 17:13
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|