|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - Kedd (6. rész)
|
A kormányzópárti véleményekkel ellentétben Pozsgay Imre, a Magyar Szocialista Párt frakcióvezetője kételyeit sorolta az alkotmányozási folyamattal és magával az alkotmánymódosítási javaslattal szemben. Mindenekelőtt azt a gondolatát osztotta meg képviselőtársaival, hogy Tölgyessy Pétertől impozáns kormánypárti beszédet hallhattak, s ez a beszéd tovább erősítette benne a gyanút: kétféle koalíció működik máris ebben a Parlamentben. Az egyik egy kvázi kormánypárti koalíció, a másik pedig az MDF és az SZDSZ között jött létre. S - mint mondotta - ez a gondolat azért fogalmazódott meg benne, mert erőltetettnek, időszerűtlennek és ezért kockázatosnak ítéli az alkotmány módosítását szorgalmazó kezdeményezést. Ugyanis éppen a kormányozhatóságot kockáztatják, ha ilyen rögtönzött kezdeményezések és az azokhoz kapcsolódó hajszolt viták közepette kell a Parlamentnek törvényeket alkotnia.
A szocialisták frakcióvezetője a továbbiakban hangoztatta: a törvényjavaslat elfogadása mellett felhozott érvek egyike sem követeli meg az alkotmány ilyen generális átalakítását. Sokkal inkább amellett szólnak ezek az érvek - mondotta -, hogy haladéktalanul és hosszú parlamenti gyötrelemre felkészülve az Országgyűlés fogjon hozzá egy új alkotmány kidolgozásához. Nehezményezte azt is, hogy az alkotmánymódosítást a képviselők egy csoportja kezdeményezte, a kormány pedig ismét kimaradt. Hol van a kormány felelőssége ebben az ügyben, éppen a kormány a sokat hangoztatott kormányozhatóságra hivatkozva nem terheli-e vissza saját felelősségét a Parlamentre? - tette fel kérdéseit, mindjárt folytatva azok sorát. Van-e olyan passzusa, cikkelye, normaszövege a hatályos alkotmánynak, amely az államszocializmusra utalva akár a legcsekélyebb mértékig a visszarendezés kockázatát hordozná magában? Rögtön hozzátette válaszként: vannak még kövületek az alkotmányban, s ezeket valóban célszerű kigyomlálni, de ezek a kövületek nem hatnak, nem érdemelnek figyelmet vagy legalábbis nem akkorát, hogy egy generális módosítás fő indokaként szerepeljenek.
A kétharmados szabályra áttérve kifejtette: éppen az alkotmányerejű törvény kategóriájának eltörlése, a minősített kétharmados többséggel meghozandó törvények körének szűkítése hordozza magában a demokrácia intézményeivel szembeni kételyt. Ezért az erre vonatkozó passzusok módosítását, kölcsönös politikai alkuban, konszenzusra törekedve, nem pedig az alkalmazott módszerrel kellett volna kidolgozni és előterjeszteni. A szocialisták nem tagadják - hangoztatta -, hogy a kétharmados többséggel meghozandó törvények körét valamelyest szűkíteni kell. (folyt. köv.)
1990. június 5., kedd 19:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|