|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - Kedd (5. rész)
|
A Független Kisgazdapárt parlamenti frakciója nevében Torgyán József képviselőcsoport-vezető érvelt a beterjesztett alkotmánymódosítás mellett. Hangsúlyozta, el kell dönteni végre, hogy Magyarország milyen fejlődési utat kíván választani: a parlamentáris demokráciáét avagy a prezidenciális rendszerét? Mivel azonban a parlamentáris demokrácia kiépítése már megkezdődött - ennek szerves része a jelenlegi alkotmánymódosítás - ebbe pedig semmiképpen sem illeszthető be a köztársasági elnök közvetlen, nép általi megválasztása. El kell dönteni: ki az ország első számú vezetője, a miniszterelnök-e, vagy a köztársasági elnök. A kérdéshez mindjárt hozzáfűzte: a Parlament egyszer már döntött arról, hogy a felelős miniszterelnöki rendszert támogatja, tehát ennek megfelelően szükséges módosítani az alkotmányt.
A kétharmados szabály módosításával összefüggésben Torgyán József hangoztatta: ez a változtatás szorosan kapcsolódik az ország kormányozhatóságának kérdéséhez, ily módon pedig a felelős miniszterelnöki rendszerhez. A parlamenti demokráciában - mondotta - két fontos elv működik. Az egyik az, hogy a legfőbb hatalmat a Parlamentnek kell megadni, a másik pedig a kormányozhatóság garantálása. Igaz, miután a kormány rendelkezésére áll a szakembergárda, a végeláthatatlan hivatali apparátus, a Minisztertanács akkor is a Parlament fölé nőhet, ha kevesebb jogosítványa van, mint az Országgyűlésnek. Ez a veszély azonban ezt a Parlamentet - tekintve frakcióit, frakcióvezetőit és vitakészségét - vajmi kevéssé fenyegeti - jelentette ki, ismét derültséget keltve a padsorokban.
Végezetül Torgyán József kitért a nemzetiségi jogok országgyűlési biztosának, mint új intézménynek a kérdésére is, kijelentve: ezt az intézményt csak átmeneti megoldásként tudja pártja elfogadni, azzal a kitétellel, hogy mielőbb megszületik az új választójogi törvény. A további módosítások közül kiemelte a konstruktív bizalmatlansági indítványt, hangoztatva, hogy ebben a formájában kizárja mindenfajta visszaélés lehetőségét.
A kisgazdák frakciójából Oláh Sándor azzal kezdte mondandóját, hogy egyetért a törvényjavaslattal, mint kisebbik rosszal. Ugyanis az erős Parlament elvének érvényesítésekor kénytelenek megalkudni azzal, mint kisebb rosszal, hogy ne a nép válasszon közvetlenül köztársasági elnököt. Ugyanakkor veszélyesnek ítélte az ,,alkotmányba való belecsípkedést,, jogalkotói munkaként aposztrofálni. Véleménye szerint ez az egész rendszer koncepciójának és magának a rendszernek a felborításával járhat. (folyt. köv.)
1990. június 5., kedd 19:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|