|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Nemzetiségi érdekvédelem Magyarországon
|
---------------------------------------
München, 1990. június 1. (SZER, Magyar híradó) - Hol tart a nemzetiségi érdekvédelem Magyarországon? Ara-Kovács Attila foglalkozik a témával, most, hogy a parlament - egyébként érthető okokból - 30 nappal kitolta a határidejét annak, hogy döntsön a nemzetiségi képviselet ügyében.
- Aligha véletlen, hogy a parlamenti vitákban oly nagy nyomatékkal jelenlévő nemzetiségi önkormányzat, illetve képviselet kérdése kapcsán elsőként - a minap - a szlovákok szervezeteinek képviselőivel találkoztak a honatyák. Oka e ténynek alighanem külpolitikai indíttatású, mert hisz politikai szempontból Csehszlovákia helyzetet hasonlítható leginkább a miénkhez, és éppen ezért a két ország több oldalú kooperációja is létérdekű mindkét ország számára.
Ugyanakkor persze az sem véletlen, hogy a szlovák nemzetiségű képviselők - de aligha vélekednek másként a többi nemzetiségi tagjai is - meglehetős indulatokkal szemlélik azokat a rögtönzéseket, amelyeket az új parlament produkál a közösségi lét szabályozásának e vonatkozásában.
A skandináv példa nyomán javasolt ombudsman-rendszer, vagyis a parlament által szakértőként megbízott kisebbségi képviselő, aki észrevételeket és javaslatokat lenne hivatva tenni a felmerülő kisebbségi problémák ügyében a képviselőháznak, nem feltétlenül tekinthető célravezetőnek, különösen akkor nem, ha figyelembe vesszük, hogy Magyarország híjján van a skandináv-államok demokratikus államvezetési gyakorlatának. (folyt.)
1990. június 1., péntek
|
Vissza »
|
|
- Nemzetiségi érdekvédelem - 1. folyt.
|
Az úgynevezett behívott képviseleti rendszer gyengéje pedig főképp abban van, hogy nem szabályozott az a szelekciós, illetve kijelelölő rendszer, amelyik e funkciókat konkrét egyénekkel betölteni lenne hivatva.
Annál is kevésbé működtethető ez a rendszer, mert Magyarországon a demokratikus átalakulások következtében legalábbis a formalitások szintjén az utóbbi időben a nemzetiségi érdekvédelem plurális rendszer épült ki. Az állampárti korábbi szövetségek mellett megjelentek kezdetben a demokratikus ellenzék által patronált kulturális egyesületek formájában olyan cigány, zsidó, illetve erdélyi szervezetek, amelyek mára polgárjogot nyertek, legitimitásra tettek szert. Ugyanakkor továbbra sem részesülnek azokból a központi támogatásokból, amelyeknek köszönhetően a korábbi szövetségek kellő biztonságban létezhetnek ma is.
Mostanáig 4 délszláv, egy-egy német, román illetve szlovák zsidó és cigányszervezet működött a kormányzattal való szoros együttműködésben, melyek a legutóbbi időkben kiegészültek ifjusági egyesületekkel is, a szlovákok esetében pedig már saját írószervezettel is. Mindemellett az elmúlt egy, másfél év során kisebbségi szempontból a demokratikus szervezeti formációk egész sora jött létre. Így például a cigányok nemzeti kulturális szövetséget hoztak létre, ugyanakkor az emberi jogok garanciáira koncentráló független szervezetet is, Phralipe néven.
Míg a zsidóság részben a magyar kultúrában betöltött szerves társaságnak bizonyosságát igyekezett új szervezeti formával hangsúlyosabbá tenni, emellett pedig nemzeti ébredésének is politikai súlyt szerezni a Magyar Cionisták Szövetsége keretében. (folyt.)
1990. június 1., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Nemzetiségi érdekvédelem - 2. folyt.
|
Látszólag tehát kellő számú szervezet áll már kisebbségi rendelkezésre: egyszerű számítás szerint is legalább harminc. Ezek azonban - és egyre nyilvánvalóbb - légüres térben kényszerülnek mozogni. Főképp persze azért, mert az új kormányzat sem jelezte e szándékát a régi nemzetiségi struktúrák gyökeres átalakítására, de főképp azért nem, mert a nemzeti, nemzetiségi együttlét politikai, társadalmi kezelése még a programok szintjén sem fogalmazódott meg, azaz éppúgy hiányzik az ilyesmi a kormányzat hosszútávú programjából, miképp az ellenzék által is ellenőrzött parlamenti bizottság elképzeléseiből. Arról most nem is beszélve, hogy a tizes számú emberi jogi kisebbségi és vallásügyi parlamenti bizottság hatáskörét jellemző módon a problémák egészen szűk körével korlátozta az új adminisztráció. +++
1990. június 1., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|