Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 11.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Gondolatforgató:

Mit miért március 15-én?

"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes elfoglalása. Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja, hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia, Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el tudja mondani a mondanivalóját."

Nemzetiségi érdekvédelem Magyarországon


---------------------------------------


München, 1990. június 1. (SZER, Magyar híradó) - Hol tart a
nemzetiségi érdekvédelem Magyarországon? Ara-Kovács Attila
foglalkozik a témával, most, hogy a parlament - egyébként érthető
okokból - 30 nappal kitolta a határidejét annak, hogy döntsön a
nemzetiségi képviselet ügyében.

    - Aligha véletlen, hogy a parlamenti vitákban oly nagy
nyomatékkal jelenlévő nemzetiségi önkormányzat, illetve képviselet
kérdése kapcsán elsőként - a minap - a szlovákok szervezeteinek
képviselőivel találkoztak a honatyák. Oka e ténynek alighanem
külpolitikai indíttatású, mert hisz politikai szempontból
Csehszlovákia helyzetet hasonlítható leginkább a miénkhez, és éppen
ezért a két ország több oldalú kooperációja is létérdekű mindkét
ország számára.

    Ugyanakkor persze az sem véletlen, hogy a szlovák nemzetiségű
képviselők - de aligha vélekednek másként a többi nemzetiségi tagjai
is - meglehetős indulatokkal szemlélik azokat a rögtönzéseket,
amelyeket az új parlament produkál a közösségi lét szabályozásának e
vonatkozásában.

    A skandináv példa nyomán javasolt ombudsman-rendszer, vagyis a
parlament által szakértőként megbízott kisebbségi képviselő, aki
észrevételeket és javaslatokat lenne hivatva tenni a felmerülő
kisebbségi problémák ügyében a képviselőháznak, nem feltétlenül
tekinthető célravezetőnek, különösen akkor nem, ha figyelembe
vesszük, hogy Magyarország híjján van a skandináv-államok
demokratikus államvezetési gyakorlatának. (folyt.)



1990. június 1., péntek


Vissza »


- Nemzetiségi érdekvédelem - 1. folyt.


Az úgynevezett behívott képviseleti rendszer gyengéje pedig
főképp abban van, hogy nem szabályozott az a szelekciós, illetve
kijelelölő rendszer, amelyik e funkciókat konkrét egyénekkel
betölteni lenne hivatva.

    Annál is kevésbé működtethető ez a rendszer, mert Magyarországon
a demokratikus átalakulások következtében legalábbis a formalitások
szintjén az utóbbi időben a nemzetiségi érdekvédelem plurális
rendszer épült ki. Az állampárti korábbi szövetségek mellett
megjelentek kezdetben a demokratikus ellenzék által patronált
kulturális egyesületek formájában olyan cigány, zsidó, illetve
erdélyi szervezetek, amelyek mára polgárjogot nyertek, legitimitásra
tettek szert. Ugyanakkor továbbra sem részesülnek azokból a központi
támogatásokból, amelyeknek köszönhetően a korábbi szövetségek kellő
biztonságban létezhetnek ma is.

    Mostanáig 4 délszláv, egy-egy német, román illetve szlovák zsidó
és cigányszervezet működött a kormányzattal való szoros
együttműködésben, melyek a legutóbbi időkben kiegészültek ifjusági
egyesületekkel is, a szlovákok esetében pedig már saját
írószervezettel is. Mindemellett az elmúlt egy, másfél év során
kisebbségi szempontból a demokratikus szervezeti formációk egész
sora jött létre. Így például a cigányok nemzeti kulturális
szövetséget hoztak létre, ugyanakkor az emberi jogok garanciáira
koncentráló független szervezetet is, Phralipe néven.

    Míg a zsidóság részben a magyar kultúrában betöltött szerves
társaságnak bizonyosságát igyekezett új szervezeti formával
hangsúlyosabbá tenni, emellett pedig nemzeti ébredésének is
politikai súlyt szerezni a Magyar Cionisták Szövetsége keretében.
(folyt.)



1990. június 1., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Nemzetiségi érdekvédelem - 2. folyt.


Látszólag tehát kellő számú szervezet áll már kisebbségi
rendelkezésre: egyszerű számítás szerint is legalább harminc. Ezek
azonban - és egyre nyilvánvalóbb - légüres térben kényszerülnek
mozogni. Főképp persze azért, mert az új kormányzat sem jelezte e
szándékát a régi nemzetiségi struktúrák gyökeres átalakítására, de
főképp azért nem, mert a nemzeti, nemzetiségi együttlét politikai,
társadalmi kezelése még a programok szintjén sem fogalmazódott meg,
azaz éppúgy hiányzik az ilyesmi a kormányzat hosszútávú
programjából, miképp az ellenzék által is ellenőrzött parlamenti
bizottság elképzeléseiből. Arról most nem is beszélve, hogy a tizes
számú emberi jogi kisebbségi és vallásügyi parlamenti bizottság
hatáskörét jellemző módon a problémák egészen szűk körével
korlátozta az új adminisztráció. +++



1990. június 1., péntek


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD