Rendszerváltás és az MTI

1989. március 11.
szombat

mti.hu › 1989 › március 11.

1989. január

H

K

Sze

Cs

P

Szo

V

26

27

28

29

30

31

1

2

3

4

5

1989. február

H

K

Sze

Cs

P

Szo

V

30

31

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

1989. március

H

K

Sze

Cs

P

Szo

V

27

28

1

2

3

4

5

6

7

8

9

Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.

Keresés az MTI

hírekben

képekben

Összes MTI-hír

			Belpolitika
			Külpolitika
			Gazdaság
			Sport
			Panoráma
			OS közlemények

Ezt mondták a rádiók

			Kossuth Rádió
			BBC
			Szabad Európa Rádió
			Amerika Hangja
			Deutschlandfunk

SZER, Gondolatforgató:

Mit miért március 15-én?

"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes elfoglalása. Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja, hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia, Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el tudja mondani a mondanivalóját."

	Az ellenzéki pártok külpolitikai elképzelései
--------------------------------------------- München, 1990. május 24. (SZER, Szerkesztők fóruma) - Magyar külpolitika ellenzéki szemmel. Hol van Magyarország helye a világban és Európában? Milyen nemzetközi orientációt indokolt a szabad választások nyomán megalakult kormánynak követnie? Hogyan kell a magyar külpolitikának az állandóan változó, átalakuló nemzetközi realitásokhoz és lehetőségekhez alkalmazkodnia. És hogyan ítélik meg mindezt a parlamenti képviseletet nyert ellenzéki pártok? Az e heti Szerkesztők fórumán Szilágyi Sándor beszélget budapesti stúdiónkban a Szabad Demokraták Szövetsége, a Fidesz és a Magyar Szocialista Párt külpolitikai szakértőjével. A mikrofonnál Szilágyi Sándor. - A közelmúlt és a közeljövő eseményei adtak okot mostani beszélgetésünkre. A közelmúltból az, ami azóta is élénken foglalkoztatja a közvéleményt, nevezetesen: a szabaddemokraták javaslata, hogy a Tisztelt Ház erősítse meg Nagy Imre 1956. november elsejei semlegességi nyilatkozatát és az új kormány majd erről az alapról tárgyaljon a Varsói Szerződésből való kilépésünkről. Az SZDSZ másik javaslata, melyet Tamás Gáspár Miklós adott elő, és szorosan ehhez kötődik, arra irányult, hogy a szomszédos országokkal igyekezzünk új alapokon rendezni dolgainkat. S mindezekkel összefüggésben - még mindig a közelmúltból - Václav Havel a Cseh és Szlovák Köztársaság elnöke kijelentése: a NATO - mondjuk így - spiritualizálásáról egy új, tömbökön kívüli európai biztonsági rendszerről. Én úgy vélem, vendégeinkkel most nem magukról az említett eseményekről kellene beszélnünk, hanem inkább arról, ami mögöttük meghúzódik: a pártok, jelesül az ellenzéki pártok külpolitikai elképzeléseiről. (folyt.) 1990. május 24., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Ellenzéki pártok - 1. folyt.
Mielőtt azonban pontosabban feltenném kérdéseimet, bemutatom budapesti stúdiónk vendégeit: Lábodi László a Magyar Szocialista Párt, Szabó Miklós a Szabad Demokraták Szövetsége és Vágvölgyi B. András a Fidesz külügyi szakértője. Mit várnak tehát az ellenzéki pártok az új külpolitikától? Mi az amit támogatnak, mi az amit nem? S mindezt milyen jövőkép jegyében? Szabó Miklós: - A Szabad Demokraták Szövetségének jövőképe - ha ez bizonyos magyarázatra és megszorításokra szorul is - a semleges Magyarország. Magyarázatra és megszorításra abban az értelemben, hogy nem a szerződés által nemzetközi státuszként meghatározott országos semlegességre gondolunk, mert ez korlátozza az országot, ahogy Ausztria esetében ez most már látható. Nyugati gazdasági és politikai integrációkba való bekapcsolódásban. Mi a skandináv országok, Finnország, Svédország semlegességét tartjuk szem előtt, ezek lényegében független országok, amelyek nem tartoznak katonai tömbhöz, nincsen megkötve a kezük abban, hogy ha esetleg akarna, tartozhatnak vagy köthetnek katonai vonatkozású szövetséges tervet. De ez hosszú ideje tartó szokás, hogy nem teszik. Mi Magyarországot ilyen értelemben semleges országnak kívánjuk és ennek a része az, hogy indítványoztuk a Parlamentben a Varsói Szerződésből való kilépést, ennek az előkészítését. - Vágvölgyi B. András - A Fidesz nevében mondanék néhány szót. Természetesen mi is a semleges Magyarországban gondolkodunk, ugyanakkor elképzelhetőnek tartjuk, hogy ez egy első lépés lenne egy átfogó európai biztonsági rendszer felé, ami nem biztos, hogy egy semlegességet jelenthet. Elképzelhető, hogy kialakult valamilyen átfogó európai biztonsági rendszer és az ebben való tagság az nem feltétlenül jelent majd semlegességet. (folyt.) 1990. május 24., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Ellenzéki pártok - 2. folyt.
A semlegességnek nem egy ilyen osztrák típusú semlegességnek kell lennie, tehát ebben egyetértek Szabó Miklós barátommal, hogy nem egy ilyen szerződésileg, négyhatalmi szerződéssel szentesített semlegességet kell megvalósítani, hanem egy olyan svéd típusú, önállóan deklarált semlegességre kell helyezni a hangsúlyt, amelyik egyenlő távolságot tart a tömbök között. Itt az ellentét a finn-típusú semlegesség, amelyik sokkal inkább a Szovjetunió javára mutat valamiféle referenciát. Tehát mi itt inkább egy svéd típusú semlegességben gondolkodunk, egy olyan semleges zónában, amelyik a NATO-tagországok és a Varsói Szerződés tagországai között, vagy hát a Szovjetunió között létezhetne. - Lábodi László - Mi lenne jó, ha milyen lenne az új kormány külpolitikája? Az lenne a jó, ha bátor lenne, hogy megtegye mindazt, amit meg lehet, hogy türelmes legyen, hogy elviselje mindazt, amit nem tehet meg, és bölcs legyen kellőképpen, hogy ezt a kettőt egymással meg tudja különböztetni. Azt hiszem, hogy ennek napjainkban fokozott jelentősége van abban az értelemben, hogy nemcsak mi magunk alakulunk át, hanem az egész kontinens, tehát az egész feltételrendszer gyökeresen átalakul. Napról-napra rohamos ütemben alakul át, és az, hogy mi az ami megtehető és mi az ami nem tehető meg, azt mindenkor naponta kell egymástól gondosan kettéválasztani. Ebben az értelemben az új kormánynak azt hiszem, hogy hallatlanul nehéz dolga lesz és nagyon nagy felelőssége lesz. Ami a jövőképet illeti én is azt hiszem, hogy a semlegesség az egy nagyon kívánatos dolog, méghozzá egy nagyon jogos kívánalom. Két történelmi tapasztalat diktálja ezt a kívánalmat: az egyik annak óhajtása, hogy senki semmilyen körülmények között ne szólhasson bele a belügyeinkbe, a másik ilyen kívánalom, hogy soha semmilyen körülmények között Magyarország ne kerülhesssen, ne keveredhessen bele olyan konfliktusba, aminek tulajdonképpen semmi köze az érdekeihez. (folyt.) 1990. május 24., csütörtök
Vissza »

	- Ellenzéki pártok - 3. folyt.
Ha ezt a két követelményt, mint nemzeti érdeket elfogadjuk, akkor azt hiszem, hogy végül is itt a külpolitika feladata, hogy minden olyan lehetőséget vizsgáljon, kövessen, bulldogként ráakaszkodjon, ami ezirányba visz. Ez a két feltétel teljesüljön. Ennek az egyik lehetséges módja az valóban az egyfajta semlegesség, a másik lehetséges módja - hiszen a semlegességnek akkor van értelme - a hagyományos tekintetben, hogyha van konfliktus, hogyha vannak egymással szembenálló felek. Sokkal kívánatosabb megoldás, de valószínűleg csak jóval hosszabb távon elérhető egy egységes integrált Európa - ahogy ezt Vágvölgyi B. András említette. Egységes szempontok szerint kialakuló, egységes normarendszer mindenkire egyformán vonatkozó viselkedési szabályok alakulnak ki, ahol a katonai konfliktus lehetősége mint olyan, kizárt. - Van-e valami elképzelés arra, hogy kikkel volna jó szövetségre lépni és van-e ellenségképe a pártoknak? Tudniillik úgy gondolom, hogy ehhez kell igazából a külpolitika lépéseit irányítani. Lábodi László. - Szövetségre valóban egyrészt valaki vagy valami ellen lép az ember, azonban megfontolandó az is hogy nemcsak ellen, hanem valamiért vagy valakiért. Én ebben az átalakuló Európában ezt az utóbbi fajta szövetséget, a valamiért, valakiért szövetségre lépni valakikkel sokkalta fontosabbnak tartom. Fontosabbnak tartom azért, mert - hogy a kérdés másik felére válaszoljak - ellenségképet, klasszikus értelemben vett ellenségképet megfogalmazni Magyarországon ma nem lehet, nem is szabad. Hiszen ez mindenképpen az előítéletesség kategóriájába esne. Tudomásul kell venni: nincs - szerencsére és hála Istennek - nincsen hagyományos értelemben vett ellenségkép. Avagy azt a híres múlt századbeli angol mondást tartja: Angliának nincsenek barátai vagy ellenségei, Angliának érdekei vannak. Azt hiszem, hogy ez a valamiért való szövetkezés kerül majd itt előtérbe a jövőben. (folyt.) 1990. május 24., csütörtök
Vissza »

	- Ellenzéki pártok - 4. folyt.
Nos, hogy miért való szövetkezés, nyilván: biztonságunkért, nemzeti felemelkedésünkért, ahogy Szabó Miklós mondta Nyugat-Európához való integrálódásunk, egy egységes Európa létrejöttéért érdemes szövetkeznönk. - Vágvölgyi B. András? - Egyetértek ezzel, hogy nincs klasszikus ellenségkép, ugyanakkor azt is látni kell, hogy vannak a környező országokban olyan mozgalmak, amelyek valamelyest magyar veszélyt sejtetnek, valamilyen magyar revíziós szándékot. Úgy gondolom, hogy ezekkel nekünk kalkulálnunk kell természetesen és én úgy gondolom, hogy nekünk nagyon fontos szerepünk van, magyarországi politikai pártoknak abban, hogy ezekben az országokban - mármint ahol Magyarország az ellenségkép - ezt a fajta ellenségképet romboljuk. Mégpedig pusztán önzésből, azért, hogy mi itt Budapesten, Magyarországon stb., nyugati viszonyok között élhessünk. Elő kell segítenünk, hogy ezekben az országokban a demokratizálási folyamat jobban előrehaladjon. A szövetséggel kapcsolatban azt mondanám, hogy természetes az, hogy Nyugat-Európa felé integrálódik Magyarország. Magyarország jelen pillanatban két közép-európai integrációs kezdeményezésnek is tagja. Az egyik ez az Alpok-Adria-kooperációból kinőtt olasz-jugoszláv-osztrák-magyar integráció, egy reményt keltő kezdeményezés. A másik pedig az a kooperációs szervezet, amit Havel elnök terjesztett be, ez a bizonyos cseh-lengyel-magyar kooperáció illetve integráció. Mind a két integrációban nekünk valamilyen módon részt kell vennünk, mert valószínűsítem azt, hogy a Nyugat felé csatlakozás az könnnyebben menne közösen ezekkel az országokkal, mint külön-külön. Itt elsősorban Csehszlovákiát hívnám fel, amelyik valószínűleg a legközelebb áll Magyarországhoz fejlettség és politikai kultúra tekintetében. Úgy gondolom, hogy az összehangoltabb akciók minddenképpen segítenék azt, hogy a Nyugat felé integrálódjunk és nem balkáni rivalizálás keretében, hanem egy komolyabban átgondolt kooperatív módon. (folyt.) 1990. május 24., csütörtök
Vissza »

	- Ellenzéki pártok - 5. folyt.
- Szabó Miklós - Ami az ellenségképet illeti, semleges országnak nincs potenciális ellensége, ellenségképe sincs. Ha el tudjuk érni a semlegességet - ami nem biztos, ez cél, jövőkép, kívánalom -, akkor nem lesz ellenségképe az országnak. Ha megvalósul a szintén nagyon kívánt európai biztonsági rendszer, aminek azért még csak nagyon a kezdetén vagyunk, ha valóban a kezdetén vagyunk, akkor nem lesz semlegesség sem, hiszen különösebben nincs értelme a semlegességnek, az csak katonai tömbökhöz és katonai tényezőkhöz viszonyítva értelmezhető. Ebben az esetben megintcsak nincs ellensége és nincs ellenségkép. A térséget, amiben vagyunk, a hírtelen napirendre került német egység destabilizálta. Ez a láthatóan erősödő destabilizálódás tény. Mindig azt akartuk ellenzékiek, hogy szűnjön meg a pax-szovjetika, de mindig úgy gondoltunk, hogy a szovjetika szűnik majd meg és nem a pax. Hát most nagymértékben a pax van megszűnőben, a szovjetika jóval kisebb mértékben. Ez azt is jelentheti, hogy mi nem tudjuk a semleges státuszt megvalósítani, hanem szövetségeseket kell keresnünk, nem nagyhatalmakkal, nem katonai tömb országokkal, nem katonai tömbökkel, hanem a közelben elhelyezkedő kisebb országokkal. Vágvölgyi B. András két kapcsolat lehetőséget említett. Én ebből az Alpok-Adriát tartom ígéretesnek. Tulajdonképpen Magyarország közvetlen érdekei szempontjából a legjobb út az volna - amennyiben nincs mód a semlegességre - hogyha ez egy szövetséggé válhatna. Ennek nagyon nagy jelentősége az, hogy úgy van összeválogatva így, hogy a négy különböző külpolitikai helyzetű és külpolitikai státuszú országot foglal magában, benne van egy gazdaságilag és katonatilag is jelentős NATO-hadsereg, Olaszország, amelyik komoly támasz és komoly segítség lehet mint szövetséges, és ebbe a szövetségbe integrálva az egyik szomszédunk, elég labilis szomszédunk, a négy labilis szomszédunk közül, Jugoszlávia konszolidálódhat és ebben az esetben a vele való viszonyunk rendezett lehetne. Tehát természetesen a legnagyobb feszültségeink és növekvő feszültségeink, bármilyen szomorú és nemkívánatos ez a szomszédainkkal vannak. (folyt.) 1990. május 24., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Ellenzéki pártok - 6. folyt.
- Mielőtt erre visszatérnénk - mert szeretnék rá visszatérni -, most a Szabad Demokraták Szövetségének végül is ez a bizonyos svéd-típusú, vagy skandináv-típusú semlegesség volna a kívánatos, vagy pedig egy ilyen többfelől garantált új, tömbökön kívüli szövetségi rendszer? - Ez az ellentmondás valóságos. Jövőkép tehát bizonyos értelemben eszmény, ha semlegesség volna. Ezt szeretnénk jobban - nem biztos, hogy lehetséges. Lehet, hogy erre a másik útra kényszerül az ország , ebben is gondolkozni kell. - Vágvölgyi B. András említett valamit, amire érdemes visszatérnünk, tudniillik, hogy bármennyire is nem ellenségként tekintünk szomszédainkra, elképzelhető, hogy ők viszont úgy tekintenek ránk. Tehát elemi dolog, hogy eloszlassuk ezt a képet. Ugyanakkor köztudott, hogy az a bizonyos Nemzeti Keresztény Koalíció, ami itt kormányra fog kerülni, nemzeti érzésekre jobban apellál, mint általában a liberális, vagy akár szocialista pártok, másrészt pedig érzékenyebben is reagál talán egyfajta retorikával a kisebbségi sérelmekre. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a liberális pártok vagy a szocialista pártok nem érzékenyek, csak más hangszerelésben teszik ezt. Így föltéve a kérdést, vagy amit Lábodi László említett, hogy bátor és bölcs külpolitikára van szükség, az ellenzéknek inkább az a szerepe, hogy bizonyos kérdésekben bátorítsa a kormány külpolitikáját, mondjuk ebből a szempontból bölcsességre intse. Mi az elkpépzelése erről a pártoknak? Vágvölgyi B. András - Én azt remélem, hogy a magyar parlament lesz az az erő, ami leginkább befolyásolja majd a magyar állam külpolitikáját is. Ezért nem tartok attól, hogy tartalmi kérdésekben az új keresztény-nemzeti kormányzat nagyon-nagyon rossz dolgokat tenne külpolitikai tekintetben, bár egy kicsit azért aggódom. Amitől én igazán félek, azok stílusbeli kérdések. (folyt.) 1990. május 24., csütörtök
Vissza »

	- Ellenzéki pártok - 7. folyt.
A szomszédos országokkal való viszonyainkat nem szabad csak, és hangsúlyozom, hogy csak a magyar kisebbségek prizmáján keresztül megítélni. Én úgy gondolom, hogy általában egy ország politikai struktúrájának egészét kell vizsgálni, abban kell megnézni, hogy az számunkra valóban különösen fontos magyar kisebbségek hogy helyezkednek el ebben. Stílusban pedig nem szabad visszatérni arra a két világháború közötti valamiféle magyar szpremácia tudattól eltelítődött stílushoz, ami nagyon gyászos eredményekre vezetett. Én remélem, hogy itt az ellenzéki pártok egy nagyon helyes, kiegyenlítő szerepet játszhatnak majd. - Úgy látom, Lábodi Lászlónak mondanivalója van. - Szélesebb megközelítésben én úgy érzem, hogy itt az európai egységesülés folyamatát az egykor volt politikai Kelet-Európa örökségéből két körülmény veszélyezteti mindenképpen. Az egyik ez a kelet-nyugati gazdasági szakadék. Ugyanis egy dolog az, hogy az egykor volt szocialista országok Nyugathoz fel kívánnak zárkózni, integrálódni akarnak, a dolog másik része, hogy mennyire alkalmasak arra, hogy integrálódjanak. Az örökség másik fele ez a politikai kultúra milyensége, illetve ezen belül a nacionalizmus veszélye. Ha megnézzük az egykor volt politikai Kelet-Európát, nincs olyan állam, ahol a többség-kisebbség viszonya a nemzeti, az etnikai sőt esetenként a vallási konfliktusok ne öltenének veszélyes méretet. - Bocsásson meg, hogy a szavába vágok, de épp Magyarországról az a kép él, hogy épp a szocialista Magyarország kifejezetten nemzetietlen volt. Ezek szerint mi kivétel voltunk. - Bizonyos értelemben igen, másként nem. Ugyanis a térség örökségéhez tartozik mindenképpen egy eltorzult nemzeti tudat. Kettős értelemben eltorzult nemzeti tudat, az egyik az, hogy itt a nagy internacionalizmus jegyében mindenféle egészséges nemzeti érzésnek gátat vetettek, és ez Magyarországon is így volt, aminek aztán nagyon torz reakciói jelentkeznek időnként a demokrácia körülményei között. (folyt.) 1990. május 24., csütörtök
Vissza »

	- Ellenzéki pártok - 8. folyt.
A másik, és ebben Magyarország viszont kivétel volt, hogy azért a szomszédos országok mindegyike a nacionalizmusnak valamiféle formáját legitimációra felhasználta. Ennek a leglehetetlenebb formája a Ceausescu-rezsim volt, de azért egyfajta ilyen nacionalista felhangoktól azt hiszem, más országok sem voltak mentesek. - Igen, de ha jól vettem észre, Vágvölgyi B. András épp arra hívta fel a figyelmet, hogy jó volna, hogyha mi ezután a nemzetietlen kurzus után nagyon csínyján bánnánk azzal, hogy milyen módon adjuk vissza a nemzetnek az önérzetét - ha jól értettem ez volt az érvelés lényege. - Én úgy gondolom, hogy nem szabadna, hogy az inga végig kilengje az útját és ebből az egyfajta nemzetietlenségből nagyon erősen nemzeti nacionalisztikus irányba torzuljon. Amennyiben a Nyugat felé akarunk haladni, úgy egy ilyen integrált európai tudattal kell rendelkeznünk, amiben azonban egy tudatos nemzeti tudatnak is van szerepe. - Igen. Szabó Miklós - Én úgy látom a feltett kérdésre vonatkozóan, hogy a Keresztény Nemzeti Koalíció által alakított kormány a kisebbségekkel kapcsolatos, most már teljesen kialakult és divattá lett sérelmi politikát inkább fékezni tudja, mint tovább szítja. Ugyanis csak ő tudja fékezni. Ha ezt egy liberális kormány próbálja meg, akkor ez hazafiatlan, bitangok, nemzetellenes és nemzetgyalázó tevékenység lett volna. Ha azonban - most nem bántani akarom a leendő kormányt -, ha ezt a nacionalisták teszik, akkor ők megengedhetik maguknak, rájuk talán ez a felpörgő sérelmi hangulat hallgat és meg tudja fékezni. (folyt.) 1990. május 24., csütörtök
Vissza »

	- Ellenzéki pártok - 9. folyt.
Példának említhetem De Gaulle szerepét az 1958 utáni történelemben: csak De Gaulle adhatta le a zsírt. Egy baloldali kormánytól nem tűrte volna el Franciaország. De Gaulle tehette meg, hogy jelszavával Franciaországot egy nemlétező nagyhatalmiságból átvezette a kishatalmiságba. - Ehhez van Lábodi Lászlónak megjegyzése. - Nagyon nagy hangsúlyt helyeznék a stílus kérdésére, amiről Vágvölgyi B. András beszélt. Nem is feltétlenül a kormánypolitika szintjén, hanem az új politizálás egyik sajátossága lesz, hogy az eddiginél jóval nagyobb mértékben szétválódik, differenciálódik a külpolitizálás, az állami politika, a pártpolitika, a népi diplomácia és így tovább, és így tovább. Feltételezem, hogy a kormány mértéktartó és óvatos lesz, ámde hogy a politikai erők a maguk módján, ahol állami kötelezettségek nem terhelik őket, avagy itt az irodalom, a kultúra, a művészet területén mi történik. Itt van nagyon nagy szükség az önfegyelemre abban az értelemben, ahogy Vágvölgyi B. András említette. - Így van, és nagyon jó, hogy ezt Lábodi László említi, hiszen három olyan párt képviselői ülnek itt, amelyek egyik még a kormányzópárti múltjából eredendően, másik kettő pedig épp az ellenzéki múltjából eredendően kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. Ezeket a kapcsolatokat lehet-e gyümölcsöztetni illetve kívánják-e a leendő ellenzéki pártok gyümölcsöztetni egy helyeslendő külpolitikai hivatalos irányvonal megtámogatására? Szabó Miklós - A megtámogatás még olyan kérdés, amit legalábbis a Szabad Demokraták Szövetségében politikailag így nem döntöttek el. Lehetséges, és én nem vagyok feltétlenül ellene, hogy megkülönböztetünk egy átmeneti időszakra konszenzus-területeket, ahol nagyjából egységes országos politikát kell kialakítani, és a külpolitika lehet egy ilyen. A szociálpolitika a másik, mert ott nagyon nagyok a feszültségek, és a külpolitikába beépülve esetleg még a katonapolitika is, és konfliktusterületeket, ami a gazdaság, kultúra és más közigazgatási autonómia, ahol nincs egységes nemzeti álláspont, hanem kormány és ellenzék, pártok egymással ellentétes álláspontokat egymással szemben igyekeznek érvényesíteni. (folyt.) 1990. május 24., csütörtök
Vissza »

	- Ellenzéki pártok - 10. folyt.
Amennyiben egy ilyen konszenzus-terület a külpolitika, akkor mintegy közreműködik a hivatalos külügyi kormányzattal az ellenzék. Ha nem, akkor is a maga módján a közösség érdekében érvényesíti azokat az ellenzéki eredetű szomszéd országokbeli mozgalmakkal, pártokkal, szervezetekkel való kapcsolatokat, amelyek fennálltak. Romániában is liberális beállítottságú párt indul a választáson, indul az elnökválasztáson, Szlovákiában is, ha elég gyenge, van ilyen párt, amit módunk van természetesen megteszünk arra, hogy ezeket erősítsük és nem a magyarellenes beállítottságú nacionalista pártokat. - Vágvölgyi B. András - A Fidesz politizálásában mindig fontos szerepet kapott a külpolitika és mindig nagy teret engedtünk a diplomácia módszereinek. És azt hiszem, hogy - ironikusan fogalmaznék - ez a Fidesznek az egyik sikerágazata is volt. Mi ebből nem akarunk leadni annak ellenére, hogy parlamenti párttá lettünk. A külpolitikánkat szeretnénk két szinten megvalósítani: egyrészt maradna ez a korábbi, a népi diplomáciára épülő mozgalmi szint és ezzel nem feltétlenül szimbiózisban, de nem is feltétlenül ellentétben volna egy, a parlamenti frakcióhoz kapcsolódó nagypolitikai diplomáciai szint. Nekünk is vannak, noha jóval későbbre lejegyezhetőek azok a kapcsolataink, amik a Szabad Demokraták Szövetségének az ellenzéki kapcsolatait jellemzik elsősorban a környező országokban. Természetesen mi is szeretnénk ezeket használni, és mi is el tudjuk képzelni azt, hogy a külpolitika egyfajta konszenzus-terület legyen az új kormányzattal, el tudjuk képzelni azt, hogy támogatnánk őket, bár nem mondanám azt, hogy feltétlenül támogatnánk a külpolitikai lépéseit az új kormányzatnak. De elképzelhetőnek tartjuk, hogy külpolitikai szinten is más dolgokat másként látunk. Azt gondolom, hogy mindenképpen felhasználnánk a kapcsolatainkat. (folyt.) 1990. május 24., csütörtök
Vissza »

	- Ellenzéki pártok - 12. folyt.
- Mi az új kormány külpolitikájától azt várjuk elsősorban és mindenekelőtt, hogy minél határozottabban és minél gyorsabban tegye meg a lehetséges lépéseket az ország teljes értékű függetlenségének elnyeréséhez. Itt a veszély kevésbé az elhamarkodás és a kalandorság, inkább a túlóvatosság és a halogatás is, hogy még egyszer megismételjem, Horn miniszter úrra vonatkozó elismerésemet. Abban kövessék politikáját, hogy egyike volt az egész ritka eseteknek a magyar külpolitikában, és egyáltalán az egész magyar politikában, tulajdonképpen kétszáz évre visszamenően az ő politikája oly bátor volt. - Köszönöm a beszélgetést Lábodi Lászlónak, Vágvölgyi B. Andrásnak és Szabó Miklósnak. Szilágyi Sándort hallották Budapestről. +++ 1990. május 24., csütörtök
Vissza »

Partnereink

			OSA Archivum
			Index
			1956-os Intézet

Dokumentumok

			Olvasóink küldték
			A SZER hallgatói telefonjai
			MTV2 telefonüzenetek
			Az állambiztonság Napi Operatív Információs Jelentései

SZER-hallgató telefonja:

"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."

890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.

Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.


	mti.hu Impresszum Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.