|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
A Kisgazdapárt új vezetése
|
--------------------------
München, 1990. április 30. (SZER, Magyar híradó) - Prepeliczay Istvánt visszahívták a koalíciós tárgyalásokról, és helyére Hankó László alelnököt jelölték. Az ország harmadik legnagyobb pártjának tanácskozásáról hallgassák meg Szekeres László budapesti tudósítását:
- Mégis megindult a föld a kisgazdáknál. Vasárnap esti tudósításomban még azt mondtam: "csak reng". Este 9 óra után derült ki, hogy bár az előre várt nagy harc nem következett be a nap folyamán, de az FKgP-nél mégis vajúdott a hegy - és szült is valamit. De hogy egeret vagy oroszlánt, azt nem lehet előre tudni még. Azt viszont igen, hogy igencsak türelmes emberek a föld küldöttei, hiszen Nagy Ferenc megválasztott elnök zárszavában komoly eredményként, a párt erejének jeleként értékelte, hogy a küldöttek kiülték a többórás szavazatszámlálási, várakozási időt. Igaz, hogy közben vagy húszszor jelentették be, hogy perceken belül megvan az eredmény.
Igen, mint már említettem, végül Nagy Ferencet választották a párt új elnökévé 51 százalékos eredménnyel. Igaz, hogy közben több küldött manipulációnak nevezte az eredményt, de csak magánbeszélgetésekben. Mindenesetre az újságírók is igencsak furcsának találták, hogy az egész tisztújító nagyválasztmányt, a szavazást Nagy Ferenc vezényelte le teljhatalommal, amikor jelölt-ellenfelei hozzá sem jutottak a megnyilvánulás lehetőségéhez, sőt egyik kollégám kimondottan inkorrektségről beszélt, mikor az elnökjelölt mint levezető elnök az egyedüli szólás jogával élve a pódiumról megtámadta vetélytársát, Torgyán Józsefet. (folyt.)
1990. április 30., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az új vezetés - 1. folyt.
|
Egyes becslések szerint ezek a kis trükkök szavazatai 40 százalékát is jelenthették Nagy Ferencnek. Mindenesetre ő lett az elnök. Most már csak az a nagy kérdés, hogy fogja mindezt összeegyeztetni leendő földművelésügyi miniszteri munkájával.
A leköszönt vezetésből csak a továbbra is pártfőügyész Torgyán József, és az újra főtitkárhelyettes Gerbovits Jenő kerültek be az új grémiumba, illetve az eddigi alelnök, dr. Böröcz István, aki most a fegyelmi bizottság tagja lett, de ő egyes belső ellenőrök szerint azért nem aktivizálta most magát valamely nagyobb felelősséggel és lekötöttséggel járó pártpozíció eléréséért, mert a bizalmas hírforrások szerint komoly szerep vár rá az új Belügyminisztériumban, és a parlamentben is hasonló jellegű feladatai lesznek.
A párt egyébként most a vezetés nagy többségére nézve az outsiderek pártja lett. Az ismeretlenségből jött emberek pillanatok alatt, vagy az utóbbi négy nap puccs-előkészületei során kerültek előtérbe, s úgy választották meg őket, hogy tulajdonképpen szűk pátriájuk kivételével mindenütt ismeretlenek voltak. Rátették őket, rátétették magukat a jelölőlistára, s ha már rajta voltak, szavaztak is rájuk. Volt olyan is, aki nem is szerepelt az elfogadott jelölőlistán, gépeléskor kideríthetetlen módon került rá, s meg is választották egy tisztségre.
Ez persze nem jelenti azt, hogy a Független Kisgazdapárt nem fog működni. Lehet - remélhetőleg -, hogy menni fog a szekér, de biztos, jó ideig nagyon sok problémával. Elsősorban a vezetés megszervezése. A nagy vidékiesítésben szinte alig maradt pesti lakos, az ország vagy 20 különböző pontjáról koordinálva nem lehet vezetni egy pártot. Akkor a vezetés nagy részének fel kell költöznie Budapestre. Miből, honnan ad nekik a párt lakást? (folyt.)
1990. április 30., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az új vezetés - 2. folyt.
|
Aztán: vádolták a régi vezetést, hogy megfizette a politikai tanulópénzt, követett el hibákat. De ők legalább már ezen az áron beletanultak, ismeretségeket szereztek az egy éve tartó politikai átmenet egyeztetőtárgyalásai során, például a nemzeti háromszögletű asztalnál, vagy az Ellenzéki Kerekasztalnál.
Nos ezek a tapasztalatok most kárba vesztek. Ezzel korántsem a leköszönt vezetés egyes tagjait kívánom védeni, hanem az aggódás beszél belőlem. Egy koalíciós kormánypárt vezetésének olajozottan kell működnie, itt pedig az ismeretlenbe kerültek bele tapasztalatok nélküli emberek. Szerencsére úgy néz ki, a párt parlamenti frakciója jól fog működni, annak vezetője, Torgyán József és helyettes vezetője, dr. Böröcz István tapasztalt, nagy ismeretséggel rendelkező emberek. Így tehát nagyon sok fog múlni a parlamenti frakció működésén.
Az országos nagyválasztmány egyébként mintapéldája volt a választási kultúrával, politikai tájékozottsággal még nem rendelkező nép választási módjának, és ez most nem a Kisgazdapártra értendő.
Arra szavaztak, aki a választás ideje alatt leginkább látóterük fókuszába került, a kellő pillanatban kellőképpen hangos volt. Persze ez nem általános érvényű, csupán a nagy számok törvénye alapján értendő.
Az új pártvezetőség kihirdetésére 11 és fél óra ülésezés után, este fél tízkor került sor, s közben a nagyválasztmány jóváhagyta a kormánykoalíciót, tudomásul vette a tárgyalások eddigi eredményeit, vagyis hogy a Kisgazdapárt két államminiszteri tárcát, a parasztügyekkel és általános, illetve kisebbségi kérdésekkel foglalkozót, két miniszteri posztot - földművelés és munkaügy -, valamint négy államtitkári tisztséget kap: ezek a belügy, kereskedelem, környezetvédelem és a közlekedés. A parlamenti helyek már megvannak, a kormánypozíciók szintén. Most már a többi nagyrészt a Kisggazdapárton múlik. +++
1990. április 30., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|