|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Magyar-csehszlovák-lengyel csúcstalálkozó 1
|
Láng Judit és Garajszki István, az MTI tudósítói jelentik:
Pozsony, 1990. április 9. hétfő (MTI-tud.) Magyarország,
Lengyelország és Csehszlovákia állam- és kormányfőinek, valamint
külügyminisztereinek részvételével hétfőn délelőtt a pozsonyi várban
magyar-lengyel-csehszlovák hármas csúcstalálkozó kezdődött, amelyre
megfigyelői státussal meghívást kapott Ausztria, Jugoszlávia és
Olaszország külügyminisztere.
A csúcstalálkozón a Magyarországot Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök, Németh Miklós kormányfő és Horn Gyula külügyminiszter képviselte. A tárgyalóasztal mellett foglaltak helyet a három ország politikai közvéleményének más neves személyiségei is. Magyarországról Kiss Gy. Csaba, Kulin Ferenc, Kőszeg Ferenc, Pozsgay Imre, Bod Péter Ákos és Jakab Róbertné érkezett Pozsonyba.
A Václav Havel köztársasági elnök javaslata nyomán összehívott csúcstalálkozón való magyar részvétel eleinte bizonytalan volt, egyrészt a választások miatt, de a napirenden szereplő témakörök fontosságának, súlyának eltérő megítélése miatt is. A tanácskozás teljes körű megtartását szorgalmazó Gianni De Michelis olasz külügyminiszternek Horn Gyula külügyminiszter mindezt úgy fogalmazta meg, hogy ,,a pozsonyi csúcstalálkozónak csak akkor van értelme, ha azon a térség valós problémái, köztük a nemzetiségi magyarok helyzete is terítékre kerül,,.
Alapos megfontolás után végül az a döntés született, hogy Magyarország - bár a választások eredményeként alaposan módosul a magyar politikai vezetőség összetétele - képviselteti magát a regionális tanácskozáson. A döntést mindenekelőtt az motiválta, hogy Magyarország nem kívánt az együttműködés kerékkötőjévé válni. Ugyanakkor a nemzetiségi kérdés súlyának megfelelő kezelése is biztosítottnak látszik a tanácskozáson. (folyt.)
1990. április 9., hétfő 11:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|