|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Petru Dumitriu - az erdélyi magyarokról
|
---------------------------------------
München, 1990. március 30. (SZER, Világhíradó) - Petru Dumitriu román írónak a párizsi Le Mondeban megjelent szenvedélyes írását Albert Pál ismerteti:
- Apám román volt, anyám erdélyi magyar. Amikor egymásra találtak, egyik sem beszélte a másiknak anyanyelvét - franciául szerették egymást" - ezzel a személyes vallomással kezdi "Erőt venni a barbárságon" című, szenvedően becsületes és nyíltszívű, nyílt levelét a párizsi Le Monde-ban, a francia földön élő román író, Petru Dumitriu, majd - a személyesből, a múltból a drámai jelenre térve - így folytatja: - Tapasztalatból tudom, hogy a románok és a magyarok között a barátság, a gyengédség, a szerelem létezhet.
Ősi ellenség volna ez a két nemzet? Ha úgy, akkor, mint a franciák és az angolok, a franciák és a németek? De hát a franciák, az angolok, a németek most éppen azt bizonyítják, hogy nincs olyan ősi ellenségeskedés, amit ne lehetne meghaladni. Ha pedig van, annak neve barbárság és ezen erőt kell venni.
A marosvásárhelyi gyilkos utcai jelentek, a Sütő András ellen elkövetett vad erőszak ezért tölti el borzadállyal Petru Dumitriut, aki egyenesen Sütő Andráshoz fordul most: - Több mint 30 évvel ezelőtt az Írószövetségben ismerkedtünk meg - írja és ha ma nem akadna más román író, akkor nekem kell kifejeznem rokonszenvemet és sajnálkozásomat.
Kedves Sütő András Én szégyenkezem azért, amit magukat románnak mondó emberek Önnel szemben elkövettek. Bocsásson meg nekünk, mindazoknak a románoknak, akik egy magyar honfitárssal szemben soha nem akarnának ilyen barbár tettet elkövetni. Jöjjön el a nap, amikor újra találkozhatunk, és legalább mi ketten békecsókot válthatunk. (folyt.)
1990. március 30., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|