|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Erdélyi események - nemzetközi mérlegen
|
---------------------------------------
München, 1990. március 30. (SZER, A mai nap) - Szőcs Géza jelentkezik Budapestről, erdélyi beszámolójával:
- Tíz-tizenkét napja annak, hogy a Görgény vidékéről behozott és félrevezetett román falusi lakosok megérkezésével sor került Marosvásárhelyen az első véres incidensekre. Ha most megvonjuk az események erkölcsi mérlegét, ez a mérleg - a román tömegtájékoztatásnak a felbújtókkal való nyilvánvaló cinkossága ellenére - egyértelműen azon erők számára kedvezőtlen, amelyek az incidenseket kiprovokálták.
Egyrészt a nemzetközi sajtó is a kezdeti bizonytalanságot követően mindinkább fölismeri a történtek valós természetét, és ebben igen nagy szerepük van azoknak a becsületes román értelmiségieknek, akik kiálltak a vásárhelyi magyarok igazságáért. Figyelem Nem a magyarok oldalán a románok ellen úgy általában - szóval nem a románok ellen, hanem az uszítás, a fajgyűlölet, a barbár ösztönök ellen. Nagy számú román értelmiségi elítélő nyilatkozata olvasható például a temesvári és nagyváradi lapokban. A mai Le Mondeban pedig a neves párizsi román emigráns író, Petru Dumitriu áll ki lefegyverző becsületességgel a megtámadottak mellett.
Ez tehát az erkölcsi mérleg nemzetközi vonatkozása, de sajátos, paradoxális és a támadók számításaival ellentétes hatással járt az agresszió olyan értelemben is, hogy nagymértékben megerősödtek az erdélyi magyarság önvédelmi reflexei is. Az öntudatosodás spontán formái túllépték az egyéni vagy kiscsoportos kereteket, és - a tüntetések meg sztrájkok mellett - mostmár mind több a kollektív ellenállás olyanszerű dokumentuma, mint például a csíkszeredai magyarok 10 pontos beadványa a román kormányhoz. (folyt.)
1990. március 30., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|