|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
A magyarság helyzete Szlovákiában
|
München, 1990. március 29. (SZER, Magyar híradó) - Lángh Júlia Duray Miklóssal, a szlovákiai magyarság egyik vezetőjével készített interjút:
- A pozsonyi telefonvonalon Duray Miklóst, prágai parlamenti képviselőt kérdezem: mi a véleménye Petr Orbannak a Parlamentben elhangzott megjegyzéséről? Eszerint elmagyarosítják a szlovákokat, akik arra kényszerülnek, hogy elköltözzenek a területről. Tényleg így van ez?
- Több részből állt az interpelláció. És egyik részét képezte ez a kitétel, mégpedig oly módon, hogy idézte a Dél-Szlovákiában élő szlovákoknak a petícióját, és abban volt az, hogy őket a magyarok elmagyarosítják Csehszlovákiában.
A petíciónak volt még egy fontos része, az, hogy itt a csehszlovák kormány, illetve a külügyminiszter tegyenek lépéseket abban az irányban, hogy Magyarország ne avatkozhasson be, illetve ne avatkozzon be többé Csehszlovákia belügyeibe. És konkrétan Horn Gyulának nem szó szerint idézett kijelentésében, inkább csak egy eszmeileg idézett kijelentését említette, miszerint Horn Gyula a határok kiigazításáról beszélt volna valahol. Én ilyenről nem tudok, hogy ilyen elhangzott volna valamilyen fórumon.
De én ezt az interpellációt nagyon veszélyesnek tartom, mert Szlovákiában egyre inkább terjed szlovák részről az a szinte agresszív vélemény, hogy Csehszlovákiában olyan törvényeket hozzanak, amelyek a szlovákság előjogait biztosítja mindenkivel szemben.
- A prágai parlament legutóbbi ülésszakán szerepelt egy másik fontos magyar vonatkozású kérdés, a komáromi egyetem kérdése. A törvényjavaslatot három magyar nemzetiségű képviselő adta be - közülük Ön az egyik, Duray Miklós. A szlovák oktatásügyi minisztérium ezzel a javaslattal nem értett egyet, mert szerintük az egyetem nem felelne meg a korszerű követelményeknek. Mit jelent ez pontosan? (folyt.)
1990. március 29., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A magyarság helyzete Szlovákiában - 1. folyt.
|
- Nem egészen értem, hogy mit értenek a szlovák kormányban, illetve iskolaügyi minisztériumban korszerű követelményeken. Elsősorban azt kifogásolják, hogy fennállhat annak a veszélye, hogy nem lesz megfelelő színvonalú az oktatás ezen az egyetemen.
Azonban sokkal komolyabb háttere van az elutasításnak. És ez valóban Prágában, az egyik parlamenti szakbiztottságban indult ki, ahol először olvasatban tárgyaltuk ezt a törvényjavaslatot. És ott a jelenlévő Miroslav Guszin, aki a pozsonyi Kommerce Creatornak a rektora, elmondta, hogyha létrejönne egy felsőoktatási intézmény a magyarok számára Csehszlovákiában, ez a magyar szeparatizmushoz vezetne, a szeparatizmus erősödéséhez. És teljesen, politikailag teljesen hibás lépésnek tekintené azt, hogyha létrejönne egy ilyen, illetve engedélyeznének egy ilyen egyetemet, vagy főiskolát.
- Milyen ellenérve van arra, hogy a komáromi egyetemen nem lenne biztosítva a színvonal, hiszen nincsen szlovákiai magyar értelmiség. (Zárójelben megjegyezhetjük, hogy azért nincsen - vagy azért csak olyan csekély létszámú -, mert az elmúlt évtizedekben a szlovákiai magyar iskolarendszer elmaradottsága miatt kevésbé alakulhatott ki.)
- Igen. Tény, hogy értelmiségi hiányban szenvedünk. Azonban kezdetben 55 magyar egyetemi oktató állna rendelkezésünkre, akik megígérték, hogy hajlandóak lennének tanítani ezen a pedagógiai főiskolán vagy egyetemen. Az 55 szakember mind olyan képesítéssel rendelkezik, hogy Csehszlovákia bármelyik főiskoláján vagy egyetemén taníthatna.
Továbbá, körülbelül 10-12 vendégtanárral számolunk Magyarországról. És az idegen nyelvek oktatásában külföldi - nyugati - segítséggel számolunk, hiszen vannak olyan nyelvoktató-programok, amelyekre ezt rá lehetne kapcsolni. Nyugaton élő magyar egyetemi tanárok is jelezték, hogy ha létrejönne egy ilyen felsőoktatási intézmény, akkor ők nagyon szívesen eljönnének kisegíteni. (folyt.)
1990. március 29., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A magyarság helyzete Szlovákiában - 2. folyt.
|
- Én nem tartom teljesen lehetetlennek - inkább így mondom. Lehet, hogy még néhány kompromisszumot kell kötnünk, de mindenképpen az önálló egyetemnek, vagy az önálló főiskolának megalapítására kell törekednünk. +++
1990. március 29., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|