|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Székelyudvarhelyi felhívás
|
--------------------------
London, 1990. március 24. (BBC, Panoráma) - Hallgassuk meg Siklós István jelentését Budapestről:
Ma került nyilvánosságra egy budapesti sajtókonferencián a romániai magyaroknak az a felhívása, amelyet március 21-ikén Székelyudvarhelyen kelteztek.
A felhívás a román néphez, a romániai kormány testületeihez és az egyesült nemzetekhez szól. Az angol nyelvű dokumentum mindenekelőtt arra hívja fel a figyelmet, hogy a több mint 2 milliónyi magyarság alapvető emberi jogait súlyosan érintette a román hatóságok bizonytalankodó magatartása.
A felhívás ezután a marosvásárhelyi vérengzésről beszél, amelynek - legújabb értesülés szerint - nyolc halálos áldozata és háromszáz sebesültje van, közöttük igen sokaknak súlyos az állapota.
A felhívás Sütő András nevét külön is említi - Sütő Andrást jelen pillanatban egy budapesti kórházban kezelik.
A felhívás arról beszél, hogy a Marosvásárhelyen támadó, vasvillával, botokkal, vasrudakkal felfegyverzett román tömeget itallal is bőven ellátták a szervezők, holott Marosvásárhelyen sehol sem lehetett szeszesitalt kapni.
A székelyudvarhelyi felhívás kéri a vérengzés szervezőinek, elkövetőinek megnevezését és felelősségre vonását. Arra is felszólítanak a dokumentum megfogalmazói, hogy szüntessék be a román tömegtájékoztatási eszközök az elfogult, magyarellenes híradásaikat.
Azóta a bukaresti ideiglenes kormány miniszterelnöke beismerte, hogy a román sajtó egyes jelentései félrevezetőek voltak, és alaptalanul érte vád Magyarországot a marosvásárhelyi vérengzés előidézésében. (folyt.)
1990. március 24., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Felhívás a romániai néphez - 1. folyt.
|
A miniszterelnök ígéretet tett a magyar kisebbségi jogok hathatós biztosítására, a következő tanévtől a magyar anyanyelvű oktatás átszervezésére és a magyar kisebbség követeléseinek a kielégítésére.
A román kormány cselekvőkészségének kétes voltára világít rá a nemzetközi sajtó tudósítóinak sikertelen kísérlete március 22-ikén arra, hogy autókonvojával bejusson a katonaság körbezárta Marosvásárhelyre. A sajtóküldöttséget állítólag várta az a bizottság, amely a városban a nyugalom helyreállítását, a magyarok követeléseinek békés rendezését tűzte ki célul.
Ebben a bizottságban nemcsak a város helyhatósága, a Romániai Magyarok Demokrata Szövetsége, hanem a bukaresti kormány és megbízottja is részt vettek, az újságírókat mégsem engedték be a városba.
Az utat elzáró tank román parancsnoka a BBC-nek magyarul adott interjújában elmondta, hogy mindenért a magyarok felelősek, túl sokat akarnak, túl hamar.
Beszélt arról a külföldi tv-filmfelvételről is, amelyen egy földön fekvő, haldokló férfi volt látható, s akit védtelen állapotában tovább ütlegeltek, ágyékába tapostak. A tank parancsnoka szerint a férfi román volt, a tettesek magyarok, Ő a filmet a bukaresti Román Televízióban látta. Ugyanezt a filmet a Magyar Televízió is közvetítette, azt a látszatot keltve, hogy a földön fekvő férfi magyar, a támadók románok. A BBC-interjú kazettáját később a katonaság elkobozta, arra való hivatkozással, hogy vizsgálatra szorul, ugyanis esetleg felbújtó, románellenes anyagot tartalmaz.
Az ENSZ-hez forduló székelyudvarhelyi felhívás a magyarok mellett a német ajkúak, szlávok, cigányok és más nemzetiségek jogainak tiszteletben tartását is sürgeti, és kéri, hogy az ENSZ küldjön állandó megfigyelőt Romániába. (folyt.)
1990. március 24., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Felhívás a romániai néphez - 2. folyt.
|
A felhívást kicsempésző személyek a sajtókonferencián részt vevő külföldi újságírókat, tv- és rádiótudósítókat nyomatékosan kérték, hogy legyenek jelen Erdélyben, Romániában, mert egyedül a nyilvánosság biztosítása nyújthat hathatós védelmet a romániai magyar kisebbségnek. +++
1990. március 24., szombat
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|