|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Romániai magyarokért - demonstrációk országszerte (4. rész)
|
Csaknem kétezren tiltakoztak a debreceni Kossuth-szobor előtti téren a marosvásárhelyi magyarellenes megmozdulások miatt. A gyertyás tiltakozást az ellenzéki pártok szervezték, de a közelben lévő Aranybika Szálló Bartók-terméből oda vonultak az ugyanebben az időben rendezett szocialista párti választási nagygyűlés résztvevői is. Így esett meg, hogy az ellenzéki pártok szervezte megmozdulás első szónoka Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök volt.
Bevezetőjében leszögezte: karácsonykor Romániában nem forradalom, hanem a Ceausescu-család elleni népfelkelés volt. Emlékeztetett arra, hogy a múlt év decemberében a magyar nép őszinte szolidaritásától vezérelve önzetlenül segítette Románia népeit.
- A magyar nemzet segítségére szégyenletes a mostani válasz. Emeljük fel szavunkat, és tettekkel is segítsük az erdélyi magyarságot - mondotta. - Pogrom történt Erdélyben, aminek egyik legnagyobb áldozata Sütő András.
A drámaírót és a temesvári hőst, Tőkés Lászlót a Romániában élő legnagyobb magyaroknak nevezte a szónok, majd így folytatta:
- A Magyar Köztársaság felelősséget érez az országhatárokon kívül élő magyarságért, s mindent megtesz sorsuk javítása érdekében. Ezt azonban csak összefogással tehetjük, nem pártokra tagozódva. Kérte a jelenlévő pártokat és az egybegyűlteket, hogy egységesen lépjenek fel a világban élő 15-16 millió magyar érdekeiért, mert a magyar kisebbség létét nemcsak Romániában fenyegeti veszély.
Szűrös Mátyás elmondta, hogy a magyar-román viszony új alapokra helyezése érdekében jószomszédi deklaráció kidolgozását és aláírását kezdeményezte Ion Iliescu román államfőnél, azonban erre mindeddig nem kapott választ. (folyt.köv.)
1990. március 20., kedd 20:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|