|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Horn Gyula nyilatkozata a romániai eseményekről (1. rész)
|
1990. március 20., kedd - Horn Gyula külügyminiszter sürgős,
személyes üzenettel fordult Javier Pérez de Cuéllarhoz, az ENSZ
főtitkárához, Teszfaje Tadesse-hoz, az ENSZ BT soros elnökéhez,
valamint Jan Martenson főtitkár-helyetteshez, a genfi Emberi Jogi
Központ vezetőjéhez. A magyar külügyminiszter az ENSZ Alapokmánya
alapján indokoltnak és szükségesnek tartotta, hogy a magyar kormány
nevében mélységes aggodalmának adjon hangot a romániai magyarság
ellen az elmúlt napokban elkövetett súlyos atrocitások miatt. Horn
Gyula részletesen tájékoztatta a világszervezet vezetőit a
Romániában élő magyarok emberi jogai, köztük az élethez és a
személyes szabadsághoz való jogok példátlan és veszélyes méreteket
öltött megsértései miatt. Minderről a magyar külügyminiszter kedden
nyilatkozott az MTI munkatársának.
Elmondta: a marosvásárhelyi eseményekről értesülve kérte hazánk bukaresti nagykövetét, hogy keresse fel a román vezetőket: Iliescu elnököt, illetve Roman miniszterelnököt (a külügyminisztert nem lehet elérni, mert ő jelenleg Namíbiában tartózkodik, és így, noha meghívást kapott, nem vett részt a budapesti magyar-román értelmiségi találkozón sem). A nagykövet azonban nem tudott érintkezésbe lépni a román vezetőkkel. Ezért kedden délelőtt a magyar külügyminiszter bekérette Románia budapesti nagykövetet, és tolmácsolta neki Németh Miklós miniszterelnök szóbeli üzenetét Petre Roman kormányfőhöz. Ebben a magyar miniszterelnök kifejezi mélységes nyugtalanságát az elmúlt napok eseményei miatt, és kéri a román vezetés haladéktalan intézkedését nemcsak a további vérontás, a szélsőséges kilengések, a pogromok megakadályozására, hanem azért is, mert a rendőrség és a katonaság tétlenül nézi a vandál pusztításokat, s ez bátorítást ad a szélsőséges, nacionalista elemeknek.
Horn Gyula tájékoztatta a nagykövetet arról is, hogy kedden reggel üzenetet intézett az ENSZ főtitkárához, az ENSZ BT elnökéhez és az ENSZ genfi Emberi Jogi Központjának vezetőjéhez. Ebben felhívta a figyelmet arra, hogy a román hatóságok tétlenül szemlélték az egyébként legális román szervezeteknek a magyar kisebbség elleni erőszakos és számos súlyos sebesült áldozatot követelő akcióit. A román nacionalista hullám legvisszataszítóbb és a civilizált normák semmibevételét jelentő formája a magyarság Erdélyből való kiűzését célzó követelés. (folyt.köv.)
1990. március 20., kedd 14:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Horn Gyula nyilatkozata a romániai eseményekről (2. rész)
|
A magyar külügyminiszter az ENSZ sürgős közbenjárását kérte a normális állapotok helyreállítása érdekében. Az üzenet azt is leszögezi, hogy magyar részről ezúttal sem kívánnak beavatkozni a román belügyekbe, de nem nézhetjük tétlenül az emberi jogok és alapvető szabadságjogok, beleértve a nemzetközi okmányokban rögzített kisebbségi jogok súlyos megsértéseinek esetét. A nemzetközi közösségnek segítséget kell nyújtania az ENSZ Alapokmányának rendelkezéseibe ütköző román nacionalista lépések megfékezésében, még mielőtt a magyarlakta területeken a helyzet tovább súlyosbodik. Ebben a magyar kormány az ENSZ hatékony közreműködését kéri, miként abban is, hogy az emberi jogi bizottság küdjön különbizottságot a romániai helyzet tanulmányozására.
A magyar külügyminiszter felhívta a román nagykövet figyelmét arra, hogy a marosvásárhelyi tragédia nem előzmény nélküli, hiszen már hosszabb ideje tapasztalható a romániai nacionalista jelenségek felerősödése, egyes olyan mozgalmak és pártok fellépése, amelyek a nagyromán nacionalizmus érvényesítését tűzik a zászlójukra. Ismertté vált az is, hogy ezek az elemek több helyen meg akarták akadályozni március 15-e romániai megünneplését, fenyegetően léptek fel a magyarokkal szemben. Mindez azt mutatja, hogy nem elszigetelt jelenségekről van szó, hanem egyre erősödő nacionalista hullámról. Ez súlyosan árt a magyar-román kapcsolatoknak, veszélyezteti a romániai magyarság jogainak érvényesítését, s immár fenyegeti puszta létüket is. Az pedig végképp elfogadhatatlan, hogy ezek a nacionalista erők el akarják űzni a magyarokat szülőfüldjükről.
Horn Gyula arról is tájékoztatta az MTI munkatársát, hogy a nap folyamán üzenettel fordul a januári bécsi utótalálkozó dokumentumát aláíró 34 ország külügyminiszteréhez. Ebben valamennyiüket arra kéri, hogy emeljék fel szavukat a romániai események miatt.
A külügyminiszter végezetül elmondta: a mostani magyar-román értelmiségi párbeszédet éppen azért kezdeményezte hazánk, hogy megpróbálja okos szóval, érvekkel megvilágítani a múltat, és megegyezésre jusson a két országot feszítő kérdésekben. Ezen a találkozón magyar részről egyebek közt azt is hangsúlyozták, hogy a romániai nacionalista kilengések Romániának is nagyon sokat ártanak, megakadályozzák a demokratikus építkezést. (MTI)
1990. március 20., kedd 14:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Javítás az mtib1031 sz. hírre
|
A mai mtib1031 sz. Horn Gyula nyilatkozata a romániai eseményekről (1. rész) című hírünk 1. bek. 3. sorában a név helyesen:
Abdalla Szaleh al-Astal, az ENSZ BT soros elnöke ------------------------------------------------ (MTI)
1990. március 20., kedd 16:43
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|