 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Románia - március 15. (3.rész)
|
Máramarosszigeten a város főterén lévő 1848-as obeliszket
koszorúzták meg sokan, majd a hosszúmezői szabadságharcos emlékműnél
adóztak a hősök emlékének.
Marosvásárhelyen a központi rendezvényt a megyei kultúrpalotában
tartották, míg a város négy pontján különböző emlékhelyeknél
koszorúzásokat és ünnepségeket rendeztek. Petőfi-emléktáblát
lepleztek azon a házon, amelyben Petőfi Sándor lakott. Délután
felemelően szép ünnepséget tartottak a fehéregyházai mezőn, az
Ispán-kútnál, ahol a feltevések szerint életét vesztette a
szabadságharc nagy egyénisége. A Petőfi emlékműnél koszorúzási
ünnepségen méltatták a szabadságharc hőseinek áldozatát.
Kolozsváron a Farkas utcai templom előtt gyűltek össze az
ünneplők, akik megkoszorúzták a városban található szabadságharcos
emlékhelyeket. Este a magyar színházban nagyszabású kultúrműsort
tartottak.
Bukarestben a 33. számú ipari líceum magyar tagozatos diákjai
emlékeztek meg március 15-ről, majd a Petőfi kultúrházban Molnár
Szabolcs egyetemi előadó méltatta a szabadságharc hőseit. Az
évforduló alkalmából megalakították a Petőfi Sándor művelődési kört
a Bukarestben élő magyarság kultúrális és mozgalmi összefogására.
Szatmárnémetiben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség
szervezésében a magyar nemzetiség tagjai szerették volna
megkoszorúzni a román szabadsághősnek, Balcescunak a szobrát, miután
Petőfinek a városban nincs emlékműve. Ezt azonban a Vatra Romaneasca
szervezet tagjai megakadályozták. Körbeállták a Balcescu szobrot és
nem engedték, hogy a magyar nemzetiségiek a román nép szabadsághőse
előtt tisztelegjenek. A szatmárnémeti román szervezet szerint a
magyar szabadságharcra való emlékezés románellenes. A Vatra
Romaneasca úgy állítja be az 1848-as szabadságharcot, hogy az
románellenes, magyar nacionalista fejlemény volt, s elvezetett
Erdély elcsatolásához.
A koszorúkat az RMDSZ szatmárnémeti városi szervezete a közeli
kastélyhoz vitte, ahol Petőfi Sándor lakott, s azokat a kastély
falánál helyezte el.
Megemlékeztek még március 15-ről Brassóban, Segesváron,
Nagyvarádon, Nagyszebenben, Déván, Sepsiszentgyörgyön és Székelyföld
több településén is. +++
1990. március 15., csütörtök 18:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|