|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Március 15. - 1990 - Petőfi-szobor (3. rész)
|
Elsőként követelték a sajtószabadságot, a gondolat- és szólásszabadságot, csakis a magyar parlamentnek felelős kormányt és a vármegyék megszüntetését. Mint mondotta: e követelés ma is időszerű. A választások után a demokratikus ellenzék feladata az is, hogy végre szétverjék a feudálkommunista vármegyéket, s európai közigazgatást szervezzenek mindenütt, mert csak így válik visszafordíthatatlanná a polgári demokratikus átalakulás.
Utalt arra: 1848-ban Európa népei a feudális zsarnokság ellen, ma pedig Közép- és Kelet-Európa népei a kommunista zsarnokság ellen lázadtak fel. A magyarság tudja, hogy csak a Kárpát-medence és Európa népeivel közösen valósíthatja meg céljait, a szabad, szuverén, polgári demokratikus ország megteremtését. Ez hamarosan valóssággá válhat - jelentette ki végezetül.
Tapstól, éljenzéstől visszhangzott a tér, amikor Orbán Viktor, a Fidesz szónoka lépett a mikrofon elé. Már bevezetőben leszögezte: az 1848/49-es forradalom és szabadságharc felállította a magyar nemzet számára a politikai szabadság és a nemzeti függetlenség európai mércéjét. A márciusi ifjak álmai máig sem váltak valóra, még nem érkezett el a teljes politikai szabadság ideje és hazánk ma sem független. Hangsúlyozta: 1848 és 1956 után most harmadszor következett be az, hogy a fiatalok nem valaki más fegyverhordozóiként, nem valaki más segédcsapataként, hanem önállóan és függetlenül vesznek részt egy demokratikus társadalom megteremtésében. 1848-ban a fiatalok az első sorokban küzdöttek a politikai önkény és az idegen csapatok uralma ellen. Hiszen eddig nem adatott meg, hogy a gyűlölt rendszer ledöntése után ott lehessenek az új rend felépítői között.
Ma Magyarországon már nem vitás - fejtette ki -, hogy a fiatal demokraták nélkül lehetetlen megteremteni a fiatal demokráciát. A fiatalok pedig abban bíznak, hogy a fiatal demokraták ott lesznek a Parlamentben, hiszen a most megválasztandó Parlament döntései nem egy vagy két országgyűlési ciklusra, hanem 20-30 évre fogják meghatározni Magyarország jövőjét. És a fiatalok azok, akik a legtovább fogják élvezni, vagy elszenvedni ezeknek a döntéseknek a következményeit. (folyt. köv.)
1990. március 15., csütörtök 17:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|