 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
- Bihari Mihály a román helyzetről - 2.folyt.
|
Ez feltétlenül megnyugtatóan hatott a magyarokra, a magyar
politikai közvéleményre, amelyben élt egy félelem: hogy az NDK-ban
és Csehszlovákiában megindult radikális változások után Magyarország
esetleg háttérbe, vagy a harmadik-negyedik vonalba szorul - mind
a Nyugat figyelmét, mind pedig a német segítséget illetően. Ebből a
szempontból rendkívül megnyugtatóak voltak Kohl kancellár szavai.
- Köszönöm ezt a felmérést, és azért tértem egy mellékvágányra -
legalábbi úgy tűnik, mellékvágányra a Kohl-reakciót kérdezve -,
mert következő kérdésem az lesz: képzeld magad a románok helyzetébe,
a román nép helyzetébe, nemcsak az erdélyi magyarok, hanem egész
Romániai nép helyzetébe. Tudják és hallják azt, hogy a változásnak
az egyik élesztője Kelet-Németország (sic
) kancellárja
Magyarországon van, hallják innen-onnan, amit Magyarországon
mondott. Milyen kihatással lesz - gondolod - ez a románoknak a
lelkiállapotára és a dominó-effektusra?
- Én azt gondolom, hogy nem Kohl kancellár budapesti látogatása,
vagy nyilatkozata lesz a döntő láncszem a román nép, vagy a
Romániában élő magyarok számára. Azt gondolom, hogy az ottani
belpolitikai események a döntőek. Döntőek továbbá azok az események,
amelyek most már - Romániát és Albániát leszámítva - az összes
európai szocialista országban megindultak, beleértve most már
Bulgáriát is, Csehszlovákiát és az NDK-t is. Ezek azok, azt hiszem,
amelyekből bátorítást és erőt merítenek a kitartáshoz.
Kohl kancellár és a Nyugat figyelme, amely kitüntetően eléri
Magyarországot és a többi szocialista országot is, inkább egy
közvetett hatást, nyugtató hatást gyakorolhat, illetve a jövőbe
vetett hitet növelheti -, különösen azért, mivel tudjuk jól, hogy
Erdélyben nagy számban élnek - a tömeges kivándorlás ellenére is -
német származásúak, akiknek az anyaországgal való kulturális és
rokoni kapcsolataik biztos, hogy befolyásoló szerepet töltenek be a
romániai belpolitikai eseményeket illetően.
1989. december 18., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|