|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
- Az UNESCO párizsi értekezlete - 1. folyt.
|
És ha nem is íly kiélesedő hivatkozással, de közelítő jelleggel hasonló panaszlistából állt a kétnapos ülésszak java része. Mert minden keleti delegációnak volt országonként eltérő, de összesítve inkább egybevágó keserve a független sajtó anyagi, pszichológiai és politikai gondjairól, nehézségeiről. Elévült, ócska felszerelés, a szerkesztőségekben néha az irógép, a telefon, a magnetofon is hiánycikk. Múlt századi állapotok uralkodnak a nyomdákban. Nincsen papír - mert kevés az országban is - és mert a változatlan hatalom az elosztásnak a bírája.
A terjesztést a szintén kézben tartott Posta besegítésével a régi rend emberei gátolják. Az önfinanszírozásnak korlátoltak a határai, krajcár a lakosság zsebében és nincsen elegendő reklám, hirdetés, amíg nincsen szabadpiac. Kitől? Mire is?
Nehéz független újságíró szövetséget alakítani. Még nehezebb szerepelni olyan fórumon, főként a tévében, rádióban, ahol a kormányellenőrzés és a kézi vezérlés a történelmi változásokkal sem módosult kellőképpen. Jómagunk is jó két napig sorolhatnánk, de maradjon itt mutatóba csak egy-egy panasz még:
Gyárfás Tamás-é például: függetlenek volnánk bár, de még mindig a kormány ellenőriz minket. A nyomdai tervezés és a terjesztés még mindig a régi kormányzat monopóliuma - így Bába Iván. Avagy Zétényi Lili önérzékenységbe is vágó panaszával: 40 év kötelező hazudozása után nekünk is meg kell tanulnunk az igazmondás, a kölcsönös türelem és a civil kurázsi új nyelvezetét. (folyt.)
1990. március 1., csütörtök
|
Vissza »
|
|
UNESCO-értekezlet - magyar sajtógondok
|
--------------------------------------
München, 1990. március 1. (SZER, Világhíradó) - Az, hogy a sajtószabadság meghirdetése és megvalósítása két különböző dolog, többször elhangzott az UNESCO most befejeződött kétnapos párizsi értekezletén is. Erről és több más, e fórumon vázolt, megvitatott problémáról szól Albert Pál némi egyéni, személyes meglátással és kommentárral fűszerezett helyszíni tudósítása:
- A Nyugat hogyan támogathatná a Közép- és Kelet-Európával életre kelő új sajtót, ha elvégre a szabad, független és változatos médiák szolgáltatják azt a érhálózatot, melyen át terjed szét a demokrácia.
Ezzel a szép kérdéssel és felhívással invitálta a párizsi UNESCO elnöke, Frederico Mayor kétnapos - keddi-szerdai - konferenciára a nyugat-európai, amerikai és kanadai, illetve a kelet-európai és szovjet sajtóorgánumok és egyéb médiák képviselőit, munkatársait. Köztük változatos összetételű magyar delegációt is, hivatalosabb, ellenzékibb, vagy nehezen definiálható személyekkel. Például a mosolygó filoszból lett harcos demokrata Bába Ivánnal a Dátumtól, a csipősen jó tollú Zétényi Lilivel a Világtól, a független tévéadótól, a Nap Tv-től Gyárfás Tamással, avagy a felismerhetetlen feladatú Reformtól Tőke Lászlóval.
Hatan jöttek magyarok, hasonló létszámmal egyéb közép- és kelet-európaiak. A találkozó egyetlen szépséghibájaként - kiutazó vízum hiányában - viszont nem érkezett meg a moszkvai ellenzéki kiadvány, a beszédes című Glasztnyoszty szerkesztője, Szergej Grigorijan, akinek példája - de a konferenciához intézett levele is - igazolta, hogy a keleti térségben a független újságírásnak máig sem oly rózsás a helyzete, mint a hivatalos brossúrákban. (folyt.)
1990. március 1., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|