 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Agostino Casaroli életrajza
|
1990. február 6., kedd - Agostino Casaroli bíboros
államtitkár, a vatikáni Egyházi Közügyek Tanácsának elnöke 1914-ben
született Castel San Giovanniban. A harmincas években kánonjogott
tanult a Laterán-egyetemen, majd a Pápai Egyházi Akadémián folytatta
tanulmányait. 1937. május 27-én szentelték pappá; 1940-től áll a
vatikáni kúria szolgálatában. 1958-tól 1961-ig a vatikáni Egyházi
Közügyek Tanácsának titkára volt. Ebben a minőségében a pápa
személyes megbízottjaként tartotta a kapcsolatot a szocialista
országokban tevékenykedő katolikus egyházakkal. 1967-ben érsekké
nevezték ki, 1969-től helyettes államtitkár volt. 1970-ben II. János
Pál pápa bíborosi rangra emelte és a vatikáni államtitkárság és az
Egyházi Közügyek Tanácsának vezetésével bízta meg.
A bíboros a Vatikán ,,keleti politikájának,, kezdeményezője és
egyik legfontosabb megvalósítója. Tevékenysége nagy jelentőségű a
Szentszék és a kelet-európai országok kapcsolatainak viszonylagos
normalizálásában és a térség katolikus egyházai működési
feltételeinek javításában. Casaroli bíboros a Szentszék
megbízottjaként részt vett a helsinki konferencián, és a pápa
megbízásából ő írta alá a záródokumentumot. Azóta is nagy figyelmet
fordít az európai együttműködési folyamatra, amelynek konferenciáin
a vatikáni küldöttségek rendszeresen részt vesznek és konstruktív
szerepet játszanak. Vezetésével szélesedtek ki a Vatikán és az ENSZ
kapcsolatai.
Hazánk és a Vatikán kapcsolatainak alakulásában Casaroli bíboros
különleges szerepet töltött be. Részese volt az 1963-ban megindult
tárgyalásoknak, és 1964. szeptember 15-én a szentszék képviseletében
ő írta alá a magyar-vatikáni részleges megállapodást. Azóta többször
járt Magyarországon, legutóbb 1980-ban a Szent Gellért ünnepségek
alkalmából. Jól ismeri a magyarországi viszonyokat, s a magyra állam
és a katolikus egyház kapcsolatait.
A bíboros kiemelkedő nemzetközi megbecsülésnek örvend; nagy
műveltségű, széles látókörő politikus. Magyarországhoz szívélyes
viszony főzi. Az utóbbi években többször is kifejezésre juttatta
nagyrabecsülését országunk, a magyar kül- és belpolitika iránt.
(MTI)
1990. február 6., kedd 17:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|