Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 11.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Gondolatforgató:

Mit miért március 15-én?

"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes elfoglalása. Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja, hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia, Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el tudja mondani a mondanivalóját."

Kódex vagy etika?


NEM KÓDEX KELL, HANEM ETIKA - Dr. Csiba Tibor, a BM választási
irodájának vezetője summázta így véleményét a televízió Napzárta
című műsorában. A kampánnyal összefüggő közérdekű kérdések voltak
terítéken, a választáson induló pártokkal szembeni követelményeket
fogalmazták meg.

    Tagadhatatlan, némi malícia is megbujt az iménti szavak mögött,
amit talán néhány friss tapasztalat motívált. Mégsem állíthatnánk,
hogy a választási szakember fölöslegesnek tartja a választási etikai
kódexet, melyet a kampány döntő szakaszának szinte az előestéjén
hagytak jóvá a választásokon induló pártok. Egy nappal azelőtt, hogy
megkezdődött az ajánlószelvények gyűjtése. Jó volna látni, a
gyakorlatban tapasztalni, hogy az etikus magatartás nem csupán
papíron létező elvárás, de a kampányban résztvevők mindegyikét
átható belső késztetés lesz. Ha a kisszerű torzsalkodás helyett
bizonyos emelkedettség jellemezné a szabad választások előtti utolsó
két hónapot.

    Mintegy 50 párt, gyakorlott politikusok és kezdők százai
indulnak most csatába a mandátumért a korábbi kétszeresére nőtt
választókerületekben. A választási harc a főállású, az átlagfizetés
többszörösével kecsegtető képviselői helyekért nemcsak politikai, de
jószerével "statisztikai" értelemben is kiélezettnek tekinthető.
Elméletileg ugyanis akár 80 jelölt is elindulhat egy-egy körzetben.
Hiszen 750 jelölőcédula elegendő egy jelölt állításához. Ugyanakkor
tudjuk, egy választókerületben a szavazásra jogosultak száma 70 ezer
körül van. Február 23-áig - így szól a törvény - országszerte
kiderül: a politikai ringbe hány jelöltnek sikerült hivatalosan is
bejutni.

    De nemcsak a jelöltek magas száma miatt lesz minden eddiginél
kiélezettebb a kampány, hanem a politikai átmenetben élő szélsőséges
vélemények miatt is számítani kell erre.

    alc. Mutatkozzanak meg a pártok

    A politológus ilyenkor hajlik arra, hogy kategóriákban
gondolkozzon, skatulyákban helyezze el az indulókat. A politikai
paletta jobb vagy bal oldalán, netán a centrumban. Mindezt persze ma
még kevésbé a tettek, mint inkább a szavak, az igéretek felmérésével.
Hisz nem lehet pontosan tudni, hogy mely párt, milyen
tömegtámogatást tudhat maga mögött.



1990. január 29., hétfő 15:38


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Kódex vagy etika? 2.


A taglétszámról jobbára szemérmesen hallgató pártok, vagy az
indulók anyagi erejét visszatükröző választási hirdetések nem
igazítják el az átrendeződő erővonalak között a választópolgárokat.
Pedig ma az apolitikusnak számító rétegeket is vonzza a politika.
Nem igaz, hogy az emberek közömbösek lennének, mindenki feszülten
figyeli ma ebben az országban: KI MÖGÉ ÁLLHATNA VÉGRE ODA? De eddig
inkább "nem"-eket hallottunk, kevésbé ismerjük a programokat. A
választók nem azt várják, hogy mondják meg nekik, mit tegyenek,
hanem azt, hogy végre mutatkozzanak meg előttük a pártok.

    A politikai átmenet ellentmondásait a mandátumért versengők
maguk is érzékelik, jórészt ezért csatlakoztak - az esélyegyenlőség
jegyében - a Független Jogász Fórum kezdeményezésére kidolgozott
választási etikai kódexhez. Ezek nem állami jogszabályok, hanem
inkább erkölcsi sémák, követelmények. Kötelező érvényűvé az által
lehetnek, ha a pártok, a független jelöltek kötelezőnek ismerik el a
passzusait. De ma még itt nem tartunk. Az etikai kódex születése
pillanatában "csupán" 12, a közvélemény előtt ismert jelentősebb
párt, politikai mozgalom képviselője látta el kézjegyével. A
csaltakozás lehetősége azonban mindenki számára adott.

    Miben állapodtak meg az etikai kódex aláírói? Mindenekelőtt
egyfajta önkorlátozásban. Például abban, hogy tartózkodnak a
választójogi törvény bírálatától, s nem tesznek olyan nyilatkozatot,
amellyel a választások súlyát, jelentőségét csökkentenék. A
figyelmes olvasó, néző most persze máris példákat tudna sorolni,
hogy mely községben, városban, megyében sértették meg ezeket az
elveket. A választási rendszer bonyolultságát is nem egy párt teszi
manapság szóvá. Tartja magát az a vélemény, hogy ez a jogszabály
elsősorban a NAGYOKNAK kedvez, de leküzdhetetlen nehézségek elé
állítja a kisebb, néhány száz fős taglétszámmal rendelkező pártokat.

    Anélkül, hogy belemennénk a vitába, csak arra emlékezzünk, hogy
már a politikai egyeztető tárgyalások idején megfogalmazódott az a
törekvés, hogy ne atomizálódjon a jövő parlamentje. Sokan joggal
tartanak attól, hogy ha túl sok apró párt szerezne mandátumot,
egyszerűen működésképtelenné válna a törvényhozás, a demokratikus
hatalomgyakorlás új intézménye.

    alc. A jelölőcédula-gyűjtés etikája

    Az etikai kódex pártokat megillető törvényes jogokat nem kívánja
csorbítani, a legtöbb esetben kifejezetten ezt tekinti kiindulási
alapnak. (folyt.)



1990. január 29., hétfő 15:40


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Kódex vagy etika? 3.


A kódexet nyilatkoztukkal megerősítők a közvélemény szemében
ezért joggal számíthatnak jelentős népszerűségi többletre. AZ ETIKAI
KÓDEX MEGSÉRTŐIVEL SZEMBEN VISZONT ÓHATATLANUL KIALAKULHAT EGYFAJTA
TÁRSADALMI BIZALMATLANSÁG, ami a szavazóurnáknál is éreztetheti majd
a hatását.

    Az etikai kódex mindenekelőtt mandátumért versengőknek szól,
mégsem mondhatjuk azt, hogy szabályai nem tartoznak ránk, a több
mint 7 millió szavazásra jogosult választópolgárra. Segítségével
ugyanis az álampolgár maga is ítéletet alkothat a pártok etikus
magatartásáról. Saját hétköznapi tapasztalatait szembesítheti az
etikai kódex magas követelményeivel.

    Ma, a kampány kezdeti szakaszában, a jelölőcédulák gyűjtése áll
az érdeklődés homlokterében. Aktívisták adják egymásnak a kilincset,
hogy meggyőzzék a választópolgárt, kire adja voksát, kinek a nevére
töltse ki az ajánlócédulát. Illendő mindezt megfelelő türelemmel és
megértéssel fogadni, ám miközben ajtót nyitunk a pluralizmus mellett
korteskedőknek, nem árt, ha tudjuk: az etikai kódexet aláíró pártok
megegyeztek abban, hogy kerülik az öncélú gyűjtést, az állampolgárok
magánéletének megzavarásával járó kampányt. A kitöltetlen
ajánlószelvények gyűjtését kifejezetten megtiltották. A jelentősebb
pártok figyelereméltó közös szándékának ismeretében elmondhatjuk: A
KÖZELGŐ VÁLAZTÁSOKON A VÁLASZTÁSOK TISZTASÁGA IS KOMOLY ESÉLLYEL
INDUL. Annak ellenére, hogy a gyakorlatban máris felvetődtek
kisebb-nagyobb kifogások, megoldást igénylő problémák. Hogy csak a
legkirívóbb esetre emlékeztessünk: egy ismert párt immár közéleti
tényezőként számontartott kampányfőnöke ellen kijelentései miatt
büntetőfeljelentést tett a sérelmet szenvedő párt.

    KELL-E ETIKAI KÓDEX? NETÁN ELEGENDŐ AZ ETIKA - SZABÁLYOZÁS
NÉLKÜL? Hosszú demokratikus hagyományokkal, megfelelő politikai
kultúrával rendelkező, szerencsésebb történelmű országokban talán
elegendő az utóbbi. Másutt esetleg e kettő együttesen is kevésnek
bizonyulhat. Nálunk meglehetősen nagy a választások tétje, a
történelmi fordulatot legitimáló szerepe ahhoz, hogy ne legyünk
szűkmarkúak ha a választások tisztaságát szolgáló garanciákra
gondolunk. Hisz politikai etika nélkül a politika méltósága
szenvedne csorbát. (MTI-Press)



1990. január 29., hétfő 15:40


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD