|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Megemlékezés a budapesti gettó felszabadulásáról (1. rész)
|
1990. január 18., csütörtök - Hálaadó istentiszteletet
tartottak pénteken délelőtt Budapesten a Dohány utcai zsinagógában a
budapesti gettó felszabadulásának 45. évfordulója alkalmából.
Hochberger László főrabbi ünnepi beszédében megemlékezett a szovjet hadsereg katonáiról, akik több mint 50 ezer halálra ítélt zsidót mentettek ki a gettóból, majd feltette a kérdést: valóban ledőltek-e a gettó palánkjai? Mint mondta, napjainkban ismét erősödik az antiszemitizmus, s kérte az ország vezetőit, hogy ne engedjék a gyűlölködést, erősítsék a szeretetet, a megbékélést, mert csak így lehetséges boldog élet az országban.
Ezt követően Schőner Alfréd főrabbi felolvasta Németh Miklós miniszterelnöknek a hálaadó istentisztelet résztvevőihez címzett levelét.
x x x
(A szerkesztőségek figyelmébe: a levél szövegét a mai mtib1017 számú hírünkben közöltük.)
x x x
Ugyancsak levelet küldött Hájim Herzog, Izrael Állam elnöke. Ebben egyebek között azt írta: Budapest zsidó hitközsége, valamint Izrael országa és a világ zsidósága meghajtja fejét, megemlékezve a 600 ezer magyar zsidóról, akik elpusztultak, illetve akiket elpusztítottak a vészkorszakban. A zsidó nép soha nem felejtheti el és soha nem bocsáthat meg azoknak, akik Európából valóságos vágóhidat csináltak. Megemlékezett arról is, hogy a zsidó állam megalapítása a budapesti származású cionista alkotó, dr. Theodor Herzl látomása szerint valósult meg.
Ezt követően Glatz Ferenc művelődési miniszter szólt az egybegyűltekhez. Egyebek közt hangsúlyozta: zsidó, nem zsidó, ilyen és olyan nemzetiségű, ne csak eltűrje egymást, ne csak toleráns legyen egymás iránt, hanem csodálja is a másik különbözőségét. Egy ilyen új gondolkodás kialakításáért a legtöbbet az iskola, a nevelés tehet. Ezért is van szüksége Magyarországnak egy ilyen szellemiséget árasztó, és a maguk zsidóságára büszke fiatalokat nevelő iskolára. (folyt.köv.)
1990. január 18., csütörtök 14:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|