|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
NSZK: jelentések, tüntetések - Románia
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. december 24. vasárnap (MTI-tud) - A bukaresti nyugatnémet nagykövetséget újra tűz alá vették vasárnap a reggeli órákban a Ceausescu megdöntött román vezetőhöz hű biztonsági alakulatok. A Deutschlandfunk rádióállomás jelentése szerint sebesülés nem történt. Klaus Terfloth nagyköveten és mintegy 10 munkatársán, családtagjaikon kívül újságírók tartózkodnak a külképviseleten.
A nyugatnémet rádióállomás idézte budapesti tudósítójának értesülését arról, hogy a Bukarestben a hadsereg és a rendőrség támadást készít elő a Securitaténak a város alatti alagútrendszerben található utánpótlási raktárai ellen. Az NSZK-ban a hét végén több helyen szolidaritási nagygyűléseket tartottak a román nép szabadságharcának támogatására. A fővárosi központi rendezvényen számkivetésben élő románok szolidaritást vállaltak a megújulási mozgalommal. A gyűlésen beszédet mondott Nagy Alajos, a Magyar Szabadságharcos Szövetség európai elnöke is. A szónok emlékeztetett arra, hogy több tényező is összekapcsolja a magyar 1956-ot és a román 1989-et, s ennek jelképes megnyilvánulása a közepén a régi rendszer szimbóluma helyén tátongó lyuk a nemzeti színű zászlókon. Felhívta a figyelmet Tőkés László temesvári református lelkész hősi harcára, a romániai eseményeket közvetlenül kiváltó körülményekre, és reményét fejezte ki, hogy a szabadságharcában győztes román nép az országépítésben is testvérként fog össze a magyar és a német nemzetiséggel, s így utóbbiak számára megnyílik az út a nyelvi, a vallási és nemzeti hagyományok zavartalan ápolásához. A tömeg később a román nagykövetség elé vonult. Marcel Dinu nagykövet szerint a képviselet diplomatái a nép oldalára álltak, és támogatják az új kormányt. A felvonulók azonban kételyeiknek hangot adva füttykoncerttel válaszoltak. A román emigráció bajorországi képviselőinek részvételével Münchenben szintén nagyszabású megmozdulás volt a hét végén a román nép szabadságharcával való szolidaritás jegyében. +++
1989. december 24., vasárnap 13:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|