|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége felhívása (1. rész) (OS)
|
1989. december 23. szombat - A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége - a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma közvetítésével - a következő felhívást juttatta el az Országos Sajtószolgálatnak. "Magyar testvérek A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége nevében fordulunk hozzátok a történelmi fordulat felelős, forró pillanataiban. A gyilkos Ceausescu-diktatúra olyan pofont mért a román nemzeti méltóság arcába, amely méltán háborította fel az egész román népet, és állította talpra demokratikus erőit. Tőkés László és hívei elkeseredett és csaknem reménytelennek látszó küzdelme lelkes támogatókra talált Temesvár egész népében: a Béga-parti város Dózsa György hagyományaihoz híven az évszázados román, magyar, német és szerb együttműködés példamutató szellemét élesztette fel. A bátorság, az összefogás és az áldozatvállalás jelképévé alakult. A hatalomhoz makacsul ragaszkodó Ceausescu-család egyed- és rémuralma fegyveres erőket vezényelt ki a szabadságért, demokráciáért és emberi méltóságért fellépő békés tüntetők ellen. Leleplezte igazi arculatát: kiadta a parancsot, hogy a népbe lőjenek. Ártatlan emberek életét oltották ki. Emberi mivoltunk kötelez arra, hogy a szent karácsony előestéjén gyászt viselő családok mellé álljunk. A gőgös és magabiztos diktátor a józan politikai meggondolás minden jelét elvesztette. A dicsőítésére összehívott nagy népgyűléssel maga teremtette meg a kellő és egyedi alkalmat arra, hogy Bukarest népe szembeszegüljön vele, távozását követelje. Országunk fővárosa véres összecsapások színhelye most, amikor ezeket a sorokat vetjük papírra. A hírhedt Securitate pribékjei ott is a gyilkosok szerepét vállalták magukra. A parancsot kiadó diktátor és véres diktatúrája megérett arra, hogy a nép haragja elsöpörje. A vérfürdő ott sem a népet törte meg, hanem napirendre tűzte az emberi méltóság törvényszékét a Ceausescu-család népirtó rémuralma felett. Minket, romániai magyarokat, ez a szégyenteljes diktatúra földig alázott, megfosztott emberi és nemzeti jogainktól, tízezreket kényszerített sorainkból drága szülőföldünk elhagyására. Már csaknem két évtizede a ,,conducator,, a sovén ihletésű nemzeti homogenizálás programjával állampolitikát csinált elrománosításunkból. Tette ezt a román nemzet és a román nemzeti eszme nevében. Megfizette sorainkból is az általa kiválasztott janicsárokat, akik sírásóink közé szegődtek. A történelmi fejlődés áthúzta a ,,Kárpátok géniusza,, gyilkos tervét. Elérkezett a pillanat, amikor a minket felszámolni szándékozó politika a román nemzet becsületébe vágott. (folyt.köv.)
1989. december 23., szombat 17:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége felhívása (2. rész) (OS)
|
Most tapasztalhattuk és tapasztaljuk annak a bölcs mondásnak az igazát, amely szerint nem lehet szabad az a nép, amely más népeket nyom el. Ha eddig az igazságtétel csak óhajtott remény volt, akkor most az ítélethozatal óráiba léptünk. Magyar testvérek A józan ész mondatja velünk a figyelmeztető szavakat: kárörömnek és bosszúnak közöttünk nincs helye Lássunk tisztán: Romániában a román nép akaratán kívül és az ellen sem demokratikus, sem nemzetiségi jogokat, sem pedig szabadságot és jogegyenlőséget kivívni nem lehet. Szent kötelességünk, hogy a román demokratikus erőkkel összefogva lépjünk a közös történelemalakítás útjára. Legyen jelszavunk az összefogás, mert csak együtt, egymás oldalán léphetünk felemelt fejjel a Szovjetunió kezdeményezte közös, Európai Házba, ahol nekünk is csak úgy lesz helyünk, ha az emberi szolidaritás oldalán küzdünk. A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége nevében arra hívjuk fel a romániai magyarság minden becsületes tagját, hogy a ránk váró nehéz küzdelemben a magyar-román barátság eltökélt harcosa legyen. Mutassuk meg a világnak, hogy minket nem mételyezett meg a Ceausescu-diktatúra nemzeti uszító politikája, hogy jogainkért az emberi méltóság megőrzése mellett merünk és tudunk nagyok lenni. Románellenes megnyilvánulásnak sorainkban helye nem lehet Helyette az összefogás és a barátság a vezéreszménk. A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége nevében követeljük a demokratikus jogok és államvezetés visszaállítását, a szabad parlamenti választásokon alapuló demokratikus törvényeket alkotó Országgyűlés összehívását. A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége nevében követeljük a nemzetiségi jogaink biztosítását. A nemzeti-nemzetiségi önrendelkezés jogához ragaszkodva követeljük önálló politikai, társadalmi és szakmai szervezeteink megalakítását. Senki ne hozzon döntést megkérdezésünk nélkül, méginkább ellenünkre, bármely minket érintő kérdésben Ha hozni merne, azt magunkra nézve törvénytelennek tekintjük A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége követeli, hogy érdekeit a maga választotta személyek képviseljék a törvényhozás, az államigazgatás és igazságszolgáltatás minden szintjén és minden ágazatában. A másoktól reánk eröltetett vezetők elismerését megtagadjuk. (folyt.köv.)
1989. december 23., szombat 17:15
|
Vissza »
|
|
A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége felhívása (3. rész) (OS)
|
A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége azonnali hatállyal olyan oktatási hálózat kiépítését követeli, amely anyanyelvi oktatásunkat minden szinten biztosítja. Követeli az önálló magyar tudományegyetem visszaállítását Kolozsvárott, műszaki, agrármérnöki, orvosi és gyógyszerészeti, pedagógiai és művészeti magyar főiskolák felállítását, évszázados magyar gimnáziumaink visszaállítását. Mindezt annál is inkább, mert a Ceausescu-család diktatúrája különös előszeretettel számolta fel anyanyelvű intézményeinket, fosztotta meg gyermekeinket attól, hogy nemzeti történelmünket megismerjék. A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége követeli Erdélyben a kötelező kétnyelvűség, román és magyar nyelvű államigazgatás és igazságszolgáltatás bevezetését. A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége síkraszáll a német, szerb, ukrán, orosz, török-tatár, zsidó és más nemzeti kisebbség nemzetiségi jogainak szavatolása mellett. Nemzetiségi jogaik biztosítása terén hozandó intézkedések érdekében támogatja minden nemzeti kisebbség érdekvédelmi szervezetének felállítását. A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége követeli, hogy a helyi államvezetésben az általa demokratikus alapokon megválasztott személyek képviseljék; állítsák vissza a magyar autonóm községeket, járásokat és megyéket ott, ahol a magyarság a többséget alkotja. A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége követeli a Nemzetiségi Minisztérium felállítását, a Magyar Nemzetiségi Kongresszus összehívását, ahol a megválasztott Intéző Bizottságra hárul a feladat, hogy a nemzetiségi jogrend kiépítése terén részletes tervezetet dolgozzon ki, s azt a demokratikus Rommánia Parlamentje elé terjessze megvitatás és jóváhagyás végett. A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége méltányosnak tartja, hogy a közös Európai Ház kereteiben a romániai magyarság szabadon ápolhassa kapcsolatait anyanemzetével. Ez a jog megillet minket, hogy a két szomszéd nép közötti barátság építői lehessünk. A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége arra hív fel: ne féljetek; az összefogásban az erő Az összefogás, az emberi szolidaritás a román néppel - ez a mai nap égető parancsa Ebben merjünk és tudjunk nagyok lenni. Nyíltan vállaljuk, hogy aki soraikban a román népet vagy bármely román hazafit nemzeti mivoltában megsért, az a romániai magyarok érdekeit árulja el. Márpedig az árulókból elegünk volt. Tudomásul kell vennünk, hogy nemzetiségi jogot a nemzeti sértegetés útján elérni nem lehet, nem szabad, mert a más rovására szerzett szabadság nem tartós, nem erkölcsös.
1989. december 23., szombat 17:17
|
Vissza »
|
|
A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége felhívása (4. rész) (OS)
|
Tiszta lelkiismerettel akarjuk nemzeti jövőnket kialakítani a román néppel összefogva a kölcsönös megbecsülés és megértés alapján. Kolozsvárott, 1989. december 21-én. Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége (OS)
1989. december 23., szombat 17:18
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|