 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
NDK - tüntetések
|
Pach Ferenc és Dorogman László, az MTI tudósítói jelentik:
Berlin, 1989. december 12. kedd (MTI-tud.) - A két német állam egyesítése mellett és ellene tüntettek emberek százezrei hétfőn este az NDK számos nagyvárosában.
Lipcsében, ahol immár 10. alkalommal került sor a szokásos
hétfői demonstrációra, ezúttal is jóval több mint százezren vonultak
az utcákra. Sok plakáton követelték a németek egyesülését és több
szavalókórus is ,,a német haza egyesítését,, sürgette. A tüntetők
egyes csoportjai azonban füttyszóval fogadták ezeket a jelszavakat
és az NDK önállóságának megőrzése, a szocialista megújulás mellett
foglaltak állást.
Míg a lipcsei megmozdulást mindvégig az eltérő nézetűek
rivalizálása jellemezte, a Karl-Marx-Stadtban felvonult 40 ezer
ember szinte egyöntetűen a német újraegyesítést szorgalmazta.
A tüntetést lezáró nagygyűlés szónokai támogatták Kohl
nyugatnémet kancellár tízpontos konföderációs tervét és követelték,
hogy még a májusi parlamenti választás előtt rendezzenek
népszavazást a német egység megteremtéséről.
Drezdában mintegy tízezren jöttek össze, hogy a környezetvédelem
fontosságára hívják fel a figyelmet. A legtöbb szónok azonban itt is
azzal foglalkozott, hogy önálló maradjon-e az NDK, vagy az
egyesülésre törekedjen.
A szociáldemokraták Berlin központjában, az Alexanderplatzon
mintegy kétezres hallgatóság előtt ismertették azt az
álláspontjukat, hogy egyesüljön a két német állam, de mindkettő
őrizze meg szuverenitását. Tekintettel a két fél közötti jelentős
erőkülönbségre, többen teljesen illuzórikusnak minősítették ezt az
elképzelést. Ugyancsak a szociáldemokraták szervezték a potsdami
gyűlést, melyen Karsten Voigt, a nyugatnémet SPD ismert vezető
személyisége a két német állam szerződéses együttműködésének
fejlesztése, majd ,,egymásbanövése,, mellett szállt sikra.
Neubrandenburgban és Halléban a forradalom békés folytatása,
Schwerinben az oktatás és a nevelés átalakítása, Magdeburgban a
nemzetvédelmi hivatal és a munkásőrség teljes feloszlatása mellett
tüntettek emberek ezrei. +++
1989. december 12., kedd 07:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|